A vállalat elõdei közül az elsõt Kremeneczky János bécsi izzólámpagyáros alapította 1913-ban "Magyar Wolframlámpagyár" néven, s az Elektromos Mûvek Váci úti épületében kezdte meg mûködését.

1917-ben az Egyesült Izzó betársult a cégbe, amely ez évtõl "Magyar Wolframlámpagyár Kremeneczky János Rt." néven mûködött tovább. 1922-ben a bécsi gyáros egy másik céget is alapított "Kremeneczky Elektromos Mûvek Rt." néven, és egyidejûleg új korszerû gyárat épített a Váci út 99. szám alatt, ez a cég vette fel 1924-ben az "Orion Villamossági Rt." nevet. Késõbb visszavásárolta az Egyesült Izzótól a részvényeket, s 1926-ban két vállalatát "Magyar Wolframlámpa Kremeneczky János Rt." néven egyesítette.

Az "Orion" márkavédjegy 1925-ben indult világhódító útjára elsõsorban rádiólámpák, rádiócsövek és rádiókészülékek gyártásával. 1930 körül a már külföldön is ismert és keresett Orion védjegyû rádiókészülékekbõl naponta körülbelül 50 darabot gyártottak.

1931-ben pénzügyi nehézségei miatt Kremeneczky kénytelen volt eladni budapesti gyárainak részvényeit az Egyesült Izzónak, amely tõkeerejével, piaci kapcsolataival nagy távlatokat nyitott az Orion gyár elõtt. 1934-ben az Orion rádiók 90 százaléka már külföldön talált vevõre. A gyógyszervegyészeti áruk (ampulla, fiola) gyártását 1933-ban, a hõpalackokét 1937-ben kezdték meg.

Az úgynevezett néprádiók gyártását 1939-ben kezdték és 1954-ig folytatták, amely a gyár legnagyobb szériában készített rádiótípusa volt. 1942-ben az egész világ rádióexportjának mintegy 25-30 százalékát az Orion bonyolította le, és a világ sok országában gyártottak Orion licenc alapján rádiókat.

Maga a háború csak kisebb károkat okozott az épületekben, a gépekben, valamint a meglevõ nyersanyag- és készárukészletekben. Szinte azonmód újjászervezték a termelést, s a gyár elsõsorban háborús jóvátételre és szovjet megrendelésre dolgozott. 1947-ben a cég felvette az Orion Rádió- és Villamossági Vállalat nevet, egy évvel késõbb államosították, 1949-ben pedig úgynevezett nemzeti vállalattá szervezték át.

Az Orion egyik részlege, a mûszerosztály jóvátételre elektronikus mérõmûszereket (szignálgenerátorokat, csõvoltmérõket) gyártott, amely aztán 1950-ben kivált a gyári szervezetbõl, és magját képezte a megalakuló Elektronikus Mérõmûszerek Gyárának.

Az orvosiüvegáru- és hõpalacküzem is önállósult 1951-ben, a megmaradt Orion pedig Kõbányára költözött. 1963-ig foglalkozott rádiókészülékek gyártásával, számos külföldön is ismert konstrukció (például Pacsirta, Fecske) került sorozatgyártásba. Az Orion fejlesztette ki és kezdte gyártani az elsõ hazai tévéket: 1955 és 1975 között 40 készüléktípust dobtak piacra, s itt készült el 1968-ban az elsõ magyar színestévé.

A KGST-piac összeomlása nehéz helyzetbe hozta az Oriont, és ellene csõdeljárás indult 1991-ben. Helyzetén a dél-koreai Samsung céggel létrehozott vegyes vállalat, a saját boltban történõ értékesítés sem segített. A vergõdõ vállalatot 1993-ban az orosz Jukosz olajóriás egyik érdekeltsége, a Juganszknyeftyegaz vásárolta meg az ÁVÜ-tõl, majd 1997-ben többséget szerzett benne a szingapúri Thakral-csoporthoz tartozó TPL Investments Pte Ltd, amely a Jászberényi úti üzemben ma is Orion márkanév alatt készít tévéket, fõleg exportra.