Marx Ferenc 1900-ban fémáruk és feszmérõk gyártására céget alapított Budapesten egy Bulcsú utcai épületben. A 6-8 fõs gárdával többek között - a szabadalom tulajdonosaként - a Magyar Posta által a mai napig használt postaláda zárszerkezetet állították elõ.
1902-ben Mérei Emil társként belépett a cégbe, és felvették a "Marx és
Mérei Tudományos Mûszerek Gyára" nevet. Egyúttal elkezdték a fizikai és
kémiai kutatásokhoz tartozó mûszerek gyártását. A villamos mérõmûszerek
készítését 1918-ban kezdték meg, 1925-ben a Légügyi Hivatal
felszólítására programjukba vették a repülõmûszerek elõállítását, majd
a 30-as évek közepétõl nagy erõkkel fejlesztették fel a tanszerek,
illetve optikai mûszerek készítését.
Az
akkor már 300 fõs vállalat 1938-ban felvette az Elsõ Magyar
Repülõmûszergyár nevet is, s 1941-ben bekapcsolódtak a
Messerschmidt-programba. 1943-ban a zsidó Mérei család a cégbõl
kilépett, a vezetést a két Marx fiútestvér vette át, a cég neve pedig
"Marx és Marx Elsõ Magyar Repülõmûszergyár" lett.
A második
világháború után, 1946-ban betagozódott a Mûszaki Munkaközösség Termelõ
és Értékesítõ Szövetkezetbe. A gyárat 1948-ban államosították, és öt
mûszergyártó üzemet egybeolvasztva létrehozták a Mechanikai
Mérõmûszerek Gyárát(MMG). 1954-re elkészült a cég új központi telepe
Óbudán, a Szépvölgyi úton.
A profil az 1950-es évek elején
bõvült ki a pneumatikus automatikaelemek gyártásával. A be nem
vallottan haditechnikai fejlesztéseket is ellátó MMG-hez 1955-ben
hozzácsatolták az Irodakísérleti Vállalat Béke úti telepét, 1960-ban a
Tûzvédelmi Berendezések Gyárát, 1962-ben a Medicor Légvédelmi Részlegét
és 1964-ben a Hegesztõ Készülékek Gyárát. Vidéki telephelyeket is
létesítettek: 1967-ben a Szekszárdi Mûszergyárat, 1973-ban Kecskeméten
a Vezérléstechnikai Gyárat, 1979-ben a Tiszaalpári Gyáregységet.
1975-ben
az MMG bekebelezte a Méréstechnikai Központi Kutatólaboratóriumot,
amely ezután a vállalat Kutató és Fejlesztõ Intézeteként mûködött.
Ezzel egyidejûleg változott a vállalat neve "MMG Automatika Mûvekre",
amely 1980-tól mikroszámítógépes folyamatszabályozó berendezések
gyártására állt rá.
A cég 1990 után csõdhelyzetbe jutott, a
szanálás során egyes vidéki gyárai és más egységei kft-ként
önállósodtak, másokat felszámoltak. A vállalat MRP-szervezete 1994-ben
az ÁVÜ-vel megállapodott a részvények 50,1 százalékának
megvásárlásáról, és a cég még jó néhány évig - bár vegetálva, de -
fennmaradt. A vállalat részvényeinek többsége 1997-ben a Bankár-csoport
kezébe jutott, bicskei és gyáregységei ma is üzemelnek, budapesti
ingatlanjait pedig értékesítették.
