Az 1896-ban alakult Magyar Élelmiszerszállító és Áruforgalmi Rt. 1906-ban építette fel elsõ hûtõházát Budapesten.

A cég nem csak Magyarországon, hanem Európában is az elsõ volt, sõt a világon is az úttörõk között szerepelt. A Magyar Általános Hitelbank - néhány Somogy megyei nagybirtokos részvételével - még 1890-ben alapította a Mezõgazdasági Ipar Rt.-t (MIR) a cukorgyártás kialakítására. A gyorsan terjeszkedõ és az 1930-as évektõl Georgia néven szereplõ cég szintén bekapcsolódott a mélyhûtött áruk készítésébe.

A magyar élelmiszeripar immár zászlóshajójának számító cég a Pozsony melletti Diószegen 1943-ban létesített egy korszerû gyorsfagyasztó üzemet, amelynek termékeit Frigelite márkanévvel hozták forgalomba, majd ugyanilyen néven kereskedelmi céget is létrehozott.

A második világháború után a Georgia Rt. és a Hitelbank újra elindította a gyorsfagyasztott áruk termelését, ám miután Diószeg ismét a határon kívülre került, 1947-ben a csepeli Szabadkikötõben létesített hûtõházat - az APIS Rt. csontfeldolgozó üzemét alakították át e célra -, amely termékeinek új márkaneve már a MIR  ELITE rövidítésekbõl született.

Az 1948-1949-es államosítások nyomán a Magyar Élelmiszerszállító és Áruforgalmi Rt., az Óbudai Kristályjéggyár Rt., a Városi Hûtõház Kft. és a Hûtõház Hasznosító Kft. vállalatokból hozták létre a Budapesti Hûtõipari Vállalatot (BHV) a mélyhûtött áruk gyártására, valamint a mûjéggyártásra. A BHV a gyorsfagyasztott termékei egy részét kezdetben Globus márkanéven forgalmazta, de elõállított Mirelite márkanéven is árukat.

A fagyasztott termékek 1959-tõl kerültek egységesen Mirelite emblémával forgalomba. 1963-tól a hét gyáregységbõl szervezett Hûtõipari Országos Vállalat, 1979-tõl Magyar Hûtõipari Vállalat állította elõ a vásárlók körében hamar ismertté és népszerûvé vált gyorsfagyasztott termékeket, s a márkanév végül is azok szinonimájává vált a köznyelvben. Az önállóságát visszanyert vállalat neve 1988-tól Mirelite Hûtõipari Vállalat.

A privatizációt követõen Mirelite Budapest Hûtõipari Rt. néven mûködött, többségi tulajdonosa az olasz-amerikai C.P.F. pénzügyi befektetõ társaság volt, 46 százalék pedig az ÁVÜ, az önkormányzat, illetve a dolgozók kezében volt. 1995-ben - a Világbankhoz tartozó IFC bevonásával - a cég új pizzagyárat avatott, ahol Prego márkanéven készültek az elsõsorban exportra szánt termékek, a többségi tulajdonos ekkor már az Elsõ Magyar Alap volt.

Az exporttervek azonban nem teljesültek, a gyár kapacitásai 20 százalékát tudta csak kihasználni, adósságai felduzzadtak, végül 1998-ben felszámolási eljárás indult ellene. Többszöri sikertelen próbálkozás - valamint a különválasztott hûtõházak eladása után - a pizzagyárat 2000-ben az osztrák Félix élelmiszeripari csoport érdekeltségébe tartozó, norvég tulajdonban lévõ Orkla Foods vette meg.