A két világháború között a kisipari keretek között mûködõ szerény orvosi mûszergyártásnak a magyar piacon 1933-ban megjelent Magyar Siemens Reinieger Rt. adott lendületet.

A német cég leányvállalataként elsõsorban az importált röntgenberendezések szervizelésével foglalkozó rt Nagymezõ utcai gyártelepén az az idõ tájt Európában ritkaságnak számító mélyterápiás röntgenberendezéseket is gyártottak. A nevét idõközben Siemens Szerviz Magyarország Rt.-re változtató röntgenszerviz a második világháború befejezésekor - mint német érdekeltség - szovjet tulajdonba került, majd 1948-ban a magyar állam kezébe ment át.

A tevékenységét idõközben saját fejlesztésû orvosi mûszerek gyártásával bõvítõ egykori Siemens cégbõl alakult meg 1952-ben miniszteri határozattal a Röntgen és Orvosi Készülékek Gyára. Az akkor korszerûnek számító röntgengenerátorokat is gyártó vállalat nevét késõbb Medicor Röntgen Mûvekre változtatták, majd 1963-ban az összes hazai mûszergyártó üzemet - így a Budapesti Orvosi Mûszergyárat, a Fogorvosi Mûszergyárat, a Kórházi Berendezések Gyárát, a Debreceni Orvosi Mûszergyárat és a Kontakta Vállalatot - egybevonták, létrehozva ezzel a Medicor Mûveket (MM). Fénykorában, a nyolcvanas években az MM nyolc gyáregységgel és hat telephellyel rendelkezett, a világ 35 országában volt képviselete, termelésének 85-90 százalékát - kétharmadát a KGST-országokba - exportálta.

A vagyonát meghaladó, közel 3 milliárd forintos adóssággal küszködõ MM 1987 végére likviditási válságba került. A vállalat a kiutat átalakítással kereste: életképesnek tûnõ szervezeti egységeibõl tíz rt-t alapított, amelyek a vagyonkezelõvé vált, állami tulajdonú Medicor Irányító Vállalat (MIV) kezében maradtak. Az egyes részvénytársaságok eredményesen mûködtek, túlélték a KGST összeomlása nyomán bekövetkezett piacvesztést.

A vállalat egészének a helyzete mégsem javult: az rt-k kisebbségi tulajdonrészére a MIV nem tudott befektetõt találni, így maradt a magas adósságállomány, a tõkebevonás pedig elmaradt. Ezért 1989 februárjában a MIV legnagyobb hitelezõi - a Budapest Bank, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank -, továbbá az Ipari Fejlesztési Bank, a Hungária és az Állami Biztosító, valamint a Postabank 1,35 milliárd forintos alaptõkével megalakították a Medicor Holdingot, a MIV kifizette lejárt banki követeléseit, s a cég helyzete stabilizálódott.

A holding kereskedelmi bankok tulajdonában lévõ részvényeit a Postabank 1993-ban felvásárolta, s így a Medicor egyszemélyi tulajdonosává vált. A bank 1998-ban bekövetkezett összeomlásával azután a cég ismét állami ellenõrzés alá került. A helyzeten változtatni kívánó cégvezetés elérte, hogy a Medicor Röntgen Rt.-t eladják az amerikai General Electricnek, s ezt a forrást felhasználva a cég kivásárolta "önmagát".

Az ily módon visszaszerzett Medicorra aztán a holding vezetése 2000 közepén külföldi befektetõket talált: a részvények kétharmadát az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által szervezett Hungarian Equity Partners (HEP), egyharmadát pedig az amerikai állami pénzbõl létrehozott Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap szerezte meg.