Láng László 1868-ban nyitotta meg gépjavító mûhelyét a Váci körúton, a mai Bajcsy-Zsilinszky úton. Kezdetben 8-10, majd 60 fõvel dolgoztak. A mûhely rövidesen szûknek bizonyult, s 1873-ban átköltözött a gyár mai helyére, a Váci útra.

Kezdetben a fõ profil a gõzgépgyártás lett, majd vasöntöde épült, s a magyar vasmûvek és bányák részére készültek nagy erõgépek. Az 1890-es évek elején az ország gõzgépszükségletét szinte teljes egészében a Láng fedezte. Az 1896-ban megnyitott budapesti földalatti generátorainak meghajtó gõzgépét a Láng-gyár készítette. A század elsõ éveiben kezdték el gyártani a késõbb oly fontossá és speciális termékké vált gõzturbinákat, majd az 1910-es évektõl a dízelmotorokat és kazánokat.

A családi vállalatot 1911-ben az idõközben fõtulajdonossá vált Magyar Általános Hitelbank Láng László Gépgyár Rt. néven részvénytársasággá alakította, s a vállalat egynegyedét birtokolta. 1915-ben egyesült a Hazai Gépgyár Rt.-vel (korábban Eisele-gyár) a Láng cég. Az idõ tájt unikumnak számított, hogy az elsõ világháború után több ízben is kereskedelmi kapcsolatba került a Szovjetunióval. Profilja kibõvült: cukor-, szesz- és vegyipari berendezéseket, szivattyúkat, ipari centrifugákat gyártottak a hagyományos termékek - gõzgép, gõzturbina, dízel- és gázmotor, bányaüzemi szállítógépek, légsûrítõk, dugattyús és vákuumszivattyúk, centrifugák, nyomdagépek - mellett.

A gyárat 1948-ban államosították, majd a cég fõ profilja az energetikai gépgyártás lett, s az országos termelés egyharmadát állították elõ. A hazai villamos erõmûvekben többnyire a Láng által gyártott turbinák dolgoztak. A cég jelentõs részben exportra dolgozott: gõzturbinák, atomenergetikai gépek, kazánok, öntvények kerültek külföldre. A nyolcvanas években a hazai beruházások erõteljesen visszaestek, s a Láng-gyár teljesítménye - részben a szûkös megrendelések, részben az elavult technológiák miatt - drámaian visszaesett, foglalkoztatottjainak száma csökkent, pénzügyi helyzete megrendült. 1987-ben a vállalat kényszerszanálás útján próbált talpra állni.

1990-ben az Asea-Brown-Boveri (ABB) svéd-svájci multinacionális cég bevonásával megalakult az ABB-Láng Kft., amelyben a részvények 75 százalékát az ABB szerezte meg. A dolgozói létszám további drasztikus csökkentésével, az ABB-megrendelések egy részének az új leányvállalathoz történõ átirányításával az ABB-Láng Kft. nyereségessé vált. 2000 közepe óta - az ABB és az francia Alstom Power fúzióját követõen - a cég új neve Alstom Power Hungária Rt.