A "Közért" 1948 óta mind a mai napig - jóllehet néhány éve már nem létezik - az élelmiszerboltot jelenti a budapestieknek, s kevesen tudják, hogy valójában a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. nevének rövidítése volt.

E vállalat egyik jogelõdje volt Budapest Székesfõváros Községi Élelmiszerárusító Üzeme, amelyet a fõvárosi törvényhatósági bizottság 1911-ben hozott létre a drágaság megfékezésére. Az élelmiszerüzem és 50 boltból álló hálózata nagy mennyiségben hozott forgalomba olcsóbb húsfajtákat és hentesárukat, ezzel ármérséklõ hatást gyakorolt anélkül, hogy hatóságként árváltozásokat írt volna elõ. A hamar népszerû "Községi" boltjaiban forgalmazott árucikkek köre késõbb fokozatosan kibõvült. Az üzem 1948. május 15-éig mûködött és az akkor megalakított Közért három alapítójának egyike lett.

Alapítólevele szerint a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. elsõdleges feladata a közellátás biztosítása volt. Alapításkor 358 budapesti és 31 vidéki bolttal rendelkezett. A vidéki boltokat rövidesen más kereskedelmi szervezetekhez csatolták, a budapesti üzletek száma viszont gyorsan emelkedett. A korszerû kereskedelmi formák alkalmazásában fontos dátum volt 1955 augusztusa, ekkor nyílt meg az ország elsõ önkiszolgáló üzlete a fõvárosban, a Mártírok útja és a Bem utca sarkán lévõ Közértben. Tíz év múlva a Közért üzleteinek nagyobbik fele már önkiszolgáló rendszerben mûködött. 1966-67-ben kezdõdött meg a nagyobb alapterületû ABC áruházak építése, 1975-ig több mint ötvenet adtak át a vásárlóknak. Egyidejûleg számos kisebb boltot bezártak. Egy jelentõs átszervezés keretében 1969-ben 10 kerületi Közért vállalatot hoztak létre Budapesten úgy, hogy többnyire 2 kerületi vállalatból gyúrtak össze egyet 100-200 üzlettel.

A privatizáció idején a kerületi Közérteknek 1670 boltjuk volt, további 24 üzlete volt a Budapesti Közért Vállalatnak, ez késõbb - többszöri átalakulással - a Spar-hálózat része lett. A Közért vállalatok boltjainak többségét, a kisebb boltokat és a szerzõdéses üzleteket az elõprivatizációs licitálással egyesével adták magánkézbe, a megmaradt nagyobb üzleteket pedig 1992 és 1994 között egyesével három nyilvános pályázaton értékesítették. A maradékot - a kevésbé kelendõ üzleteket - három Közért vállalatba (Belvárosi, Délpesti, Pest-budai) csoportosították át, ezeket 1994-ben rt-vé alakították, a többi Közért vállalatot pedig végelszámolással jogutód nélkül megszüntették. 1995-ben a Belvárosi Közért Rt. is a felszámolás sorsára jutott, míg a Pest-budai és a Délpesti rt-ket privatizációs pályázaton a Hajdú-BÉT Rt. vette meg.

A Közért vállalat mellett mûködött negyven éven keresztül a Csemege Kereskedelmi Vállalat, amelyet (pontosabban jogelõdjét) 1952-ben alapították azzal a céllal, hogy mint országos nagyvállalat példát mutasson a korszerû kereskedelmi módszerek és technika alkalmazásában, s nem utolsó sorban árukínálatban. A vállalat nagy alapterületû ABC-áruházakat épített Budapesten, a Balatonnál és vidéki városokban. Budapesten elsõdlegesen az új lakótelepekre és a jelentõs közlekedési csomópontokba kerültek a vállalat új ABC áruházai. Privatizációja során a Csemege vállalat részvénycsomagját, illetve a teljes bolthálózatot az osztrák Meinl cég vásárolta meg, majd azt 1999-ben eladta a belga Delhaize-csoportnak, s immár Match logóval mûködik az üzletek többsége.

Az élelmiszerkereskedelem gyökeresen átalakult az utóbbi tíz évben. Számos nemzetközi üzletlánc telepedett meg Magyarországon, korszerû létesítményeket építve vagy a régieket felújítva. Ugyanakkor a kereskedelmi vállalkozások többsége kis- és középvállalkozás, melyek egy része tõkeszegény, fejlõdése nehézkes vagy lehetetlen. Körükben részlegesen végbement az önszervezõdés (Coop, CBA, Honiker), amely e kör versenyhátrányát csökkenti.