Kis könyvkötõmûhelyt nyitott Gyomán 1854-ben Kner Sámuel, akinek fia, Izidor a szakma kitanulása után 1882-ben már nyomdát alapított. Az üzem egyre több környékbeli megrendelést kapott, az 1910-es években már több mint száz alkalmazottja volt.

A cég irányítását 1915-ban fia, Imre vette át, aki nemcsak nyomdász, de könyvmûvész is volt, a barokk, majd a klasszicizáló magyar tipográfia egyik megteremtõjeként tartják számon. Irányítása alatt élte a nyomda a fénykorát, a gyomai üzem a magyar könyvnyomtatás egyik legfontosabb, haladó szellemû mûhelyévé vált. Az 1949-es államosítás után a Békés Megyei Nyomdaipari Vállalat gyomai telephelyeként mûködött, majd 1963-ban a békéscsabai Békési Nyomdához csatolták, s a vállalat 1964-ben felvette a Kner nevet. Az 1991-es privatizáció után a gyomaendrõdi üzem Gyomai Kner Nyomda Kft.-ként mûködött tovább, 1992-ben a Láng kiadócsoport tulajdonába került, s 1994-ben alakult részvénytársasággá.

Tevan Adolf kereskedõ az akkor még poros alföldi kisközségben, Békéscsabán 1903-ban nyitott szatócsüzletében egy lábbal hajtott gépen levélpapírt, meghívókat, reklámcédulákat nyomtatott. A gépen lelkesen dolgozó Andor fiát Bécsbe küldte nyomdászatot tanulni, s üzletét kezdte átalakítani papír- és nyomtatványbolttá. Visszatérte után Andor 1909-ben átvette a bolt vezetését, s 1912-ben hozzálátott olcsó könyvsorozatok és mûvészi kiállítású kötetek nyomtatásához és kiadásához. 1928-ban új profillal bõvült a cég: a jól jövedelmezõ gyógyszerdobozok, szórólapok készítésébe kezdett.

A háború idején is mûködõ üzem 1944-ben a Vörös Hadsereg Híradóját nyomta, majd az államosítás után Békési Nyomda néven mûködött, csomagolóanyagokat, kartonokat gyártott. A vállalatot a francia Cofinec-csoport szerezte meg 1992-ben - az õ tulajdona a kecskeméti Petõfi Nyomda is -, s ma Cofinec Hungary Rt. Kner Nyomda néven gyárt csomagolóanyagokat.

Az Állami Nyomda elõdjét a bécsi kormány 1854-ben, Temesvárott alapította német és osztrák nyomdászokkal. Az értékcikknyomtatványokat, térképeket és könyveket készítõ üzem 1868-ban Budára, a Kapisztrán utcába költözött. A Magyar Királyi Állami Nyomda a késõbbiekben különféle hitelpapírokat, bélyegeket és nyomtatványokat is készített. Profilja a második világháború után sem változott, de például az Állami Nyomda állította elõ a totószelvényeket is. Az 1993-as privatizáció után a Láng Kiadó többségi tulajdonába került az idõközben Kõbányára költözött, de nevét máig megtartó részvénytársaság.

A második világháború utáni idõszak legnagyobb nyomdája a Szikra Lapnyomda volt, melynek elõdjét 1883-ban Rákosi Jenõ hírlapíró hozta létre a Budapesti Hírlap nyomására a mai Blaha Lujza téren. A cég 1930-ban csõdbe ment, s négy évvel késõbb Stádium BH-Nyomda néven indult újra. 1945-ben a Magyar Kommunista Párt által alapított Szikra Könyv-, Lapkiadó- és Nyomdavállalat költözött az úgynevezett sajtóházba, ahol számos politikai napilap - elsõsorban a Szabad Nép, majd a Népszabadság - és folyóirat készült. A 80-as években a Visegrádi utcában új üzemet építettek, az 1995-ös privatizáció után pedig - az Állami Nyomdán és a Postabankon keresztül - a Láng Kiadó többségi tulajdonába került.