A Magyar Királyi Államvasutak hivatalos menetjegyirodájaként alakult meg 1902-ben az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. Részvényeinek döntõ többsége a vasút tulajdonában volt, és 1926-ig így mûködött, amikor beolvasztották az Általános Beszerzési és Szállítási Részvénytársaságba.

Az új cég elnevezése Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítási Rt., röviden IBUSZ lett. Akkori tevékenysége kiterjedt idegenforgalmi információs irodai tevékenységre, utazásszervezésre, jegyeladásra, csomagszállításra, rendezvények szervezésére, vendéglátó-ipari objektumok létesítésére, szálláshelyek értékesítésére, útlevél- és vízumbeszerzésre, az utazással kapcsolatos könyvek és folyóiratok kiadására és árusítására, közlekedési vállalkozások létesítésére, közlekedési eszközök bérbe adására. Mindez késõbb kiegészült a filmszakmába és a hirdetési ágazatba tartozó ügyletek koncessziójával. A harmincas években a Magyarországot felkeresõ turisták száma folyamatosan emelkedett, itteni ellátásukat, programjukat az IBUSZ szervezte, s a vállalat kiutaztatási forgalma is fokozatosan növekedett.

A második világháború után a megoldásra váró országos feladatok között az idegenforgalom olyan jelentéktelennek tûnt, hogy egy 1948. évi kormányrendelet - az IBUSZ kivételével - megszüntette az összes idegenforgalmi szervezetet, majd 1949-ben a vállalatot államosították, s a korábbiakhoz képest igencsak visszaszorított turizmus állami monopolszervezetévé vált.

A nemzetközi idegenforgalom 1956 után - ha korlátozottan is, de - megindulhatott elõbb Kelet-Európa, majd a hatvanas évektõl Nyugat-Európa irányába is. Ekkortól lényegében megszûnt az IBUSZ monopolhelyzete, fokozatosan egyre több utazási iroda nyílt: Expressz, Budapest Tourist, Cooptourist, Air Tours, Volántourist, Pegazus Tours. Bár 1988-ra már 140-re emelkedik az utazási irodák és szolgáltató vállalatok száma, az IBUSZ megõrizte vezetõ szerepét, s Európa egyik legnagyobb utazásszervezõ vállalataként tartották számon. Ekkor 23 országra kiterjedõ külképviseleti hálózattal, 1500 külföldi szerzõdéses partnerrel, 121 belföldi irodával rendelkezett és a hazai szervezett idegenforgalom felét bonyolította le Magyarországon.

A rendszerváltáskor az IBUSZ Rt. ismét valódi részvénytársaság lett. 1990-ben nyilvános részvénykibocsátást hajtott végre, a papírok a budapesti és a bécsi tõzsdén - elsõ ízben - egyidejûleg kerültek bevezetésre. 1991 novemberében az ÁVÜ a nála lévõ 56 százalékos részvényhányad értékesítésére kétfordulós pályázatot írt ki. Ennek révén a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) szerezte meg a részvények 49, a társadalombiztosítás a 7 százalékát. 1993-ban az IBUSZ Rt. visszavásárolta a K&H-tól a részvényeit. Az IBUSZ Rt. mára egy kis létszámmal mûködõ, a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelõ szervezetté alakult át, míg a fõ üzletágakra építve önálló, az rt többségi tulajdonában lévõ leányvállalatokat hozott létre, amelyek három tevékenység köré csoportosíthatók: utazási irodai szolgáltatások, szállodaipari vállalkozások, pénzügyi érdekeltségek. A cég a Budapesti Értéktõzsde egyik szereplõje.