Az ország legrégibb, folyamatosan mûködõ porcelángyára található a Borsod-Abaúj-Zemplén-megyei Hollóházán. A Károlyi grófok birtokán 1777-tõl mûködõ elavult üveghuta 1831-ben korszerûsítés helyett áttért az úgynevezett kõedénygyártásra: asztali készleteket, korsókat, tálakat, dísztányérokat, kulacsokat állítottak elõ.

A század végéig Hollóháza látta el a magyar falu lakosságát használati tárgyakkal, a falusi élet kellékeivel. A fényes fehér mázzal bevont edényeket mélytüzû rózsák, mezei virágok, tarka csokrok díszítették, formavilágát a paraszt fazekasok munkái ihlették.

A gyár történetének legjelentõsebb szakasza Istványi Ferenc idejére tehetõ. 1860-1902 között az üzem bérlõjeként és keramikusaként az õ nevéhez fûzõdött a mûvészi színvonal emelése és számos technikai újítás bevezetése. Munkásságának köszönhetõ, hogy Hollóháza mindvégig állta a versenyt az olcsó cseh és német gyárak konkurenciájával szemben.

A gyár termékeit elõször Istványi idejében jelölték védjeggyel: e korai gyártmányokon a hely fenyveseire utaló fenyõ rajza és a ?Hollóháza 1831" felirat szerepel. A századforduló tájékán a pécsi Zsolnay-gyár nemzetközi hatása Hollóházán is érezhetõ volt: ekkor lett általános étkészleteinken az aranyozás.

Az elsõ világháború utáni évtizedek gyakori tulajdonosváltása nem kedvezett a gyárnak, még kevésbé a termékek mûszaki és mûvészi kivitelezésének. A korábbi színvonalat csak 1939-ben érték el, az új vezetõ, Szakmáry Károly idején. Irányítása alatt a gyár visszatért a századvégi sikereket hozó magyaros ornamentika alkalmazásához.

A második világháborúban súlyos károkat szenvedett gyárat 1948-ban államosították, majd helyreállították. Az új korszak azonban új profillal köszöntött be. Az elsõ 5 éves tervidõszakban dísztárgyak helyett Hollóháza is porcelánszigetelõket gyártott. A 60-as években a Finomkerámia Mûvek 8 gyárat összefogó trösztjének legkisebb láncszeme lett. A gyár teljes 1967-1971 közötti felújítására végül is azért került sor, mert a környék egyetlen ipari jellegû létesítményeként 600 munkást foglalkoztatott.

A rekonstrukciót követõen Hollóháza lett "a porcelándesign magyarországi gyakorlati megvalósítója". A gyárnak a 70-es években sikerült olyan híres mûvészeket megnyernie dekorációk készítésére, mint Victor Vasarely vagy Szász Endre . Az utóbbi által tervezett készletek a hollóházi porcelánok új stílusát teremtette meg.

A gyár privatizációjára 1992-ben került sor, ekkor lettek a Hollóházi Porcelángyár Rt. legnagyobb tulajdonosai a Corvinbank (50 százalék) és az IBUSZ Bank (29 százalék), míg a fennmaradó részen az alkalmazottak és önkormányzatok osztoztak. A két bank tulajdoni része késõbb állami kézbe került, s máig a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) portfoliójában van. A hollóházi porcelán ma már a világ minden táján megtalálható, id. George Bush ebédlõjében éppúgy, mint a Vatikán gyûjteményében. Védjegyük 1992 óta a babérkoszorúval övezett koronás holló, alatta a felirat: Hollóháza Hungary.