A kormány Gazdasági Bizottságának 1960-ban hozott határozata alapján létesítette a Kohó- és Gépipari Minisztérium a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalatot, közismert nevén a Gelkát. Feladata volt, hogy a jogelõd Ravel (Rádió Vételtechnikai Vállalat), valamint az addig szétszórtan mûködõ gyári márkaszervizek helyett országos vállalatként végezze el az elektromos tartós közszükségleti cikkek garanciális, illetve garancián túli javítását.

A Gelka a hatvanas-hetvenes években a feladatkörébe tartozó javító szolgáltatások több mint négyötödét látta el, a fennmaradó részt néhány szövetkezet és kevés számú kisiparos végezte. Megalapítását követõen a vállalat gyors növekedésen ment keresztül, fénykorában, a nyolcvanas évek elején 8 ezer fõt foglalkoztatott. Szervizei behálózták az országot, 350 egysége mûködött. A Gelka szolgáltatási diszpécser központja akkoriban egyedülálló volt Európában: Budapesten egy központi számon (333-333) volt elérhetõ a szolgálat, amely valamennyi szakszervizzel össze volt kapcsolva.

A rádiók, tévék, mosógépek, hûtõgépek és más készülékek karbantartása a hiánygazdaság keretei között, az e téren szüntelenül fellépõ anomáliák e szolgáltatást a vicclapok és kabarék állandó céltáblájává tették a Gelkát. A szerelõk szakmai tudása általában magas színvonalú volt, lépést tartottak a technika fejlõdésével, ugyanakkor a vállalatnak sohasem volt elégséges anyagi forrása mûszaki fejlesztésre.

1983-ban a Gelka-szervizek túlnyomó többsége 80 - tanácsi felügyelet alatt álló - kisvállalattá alakult, míg kisebb részük továbbra is a Gelka keretén belül mûködött. A vállalat országos jellege így megmaradt, csak a "háló" ritkult. A vállalat összlétszáma 1987-re 2500 fõre, fiókjainak száma 50-re csökkent. Tevékenysége fele részét az alkatrész-kereskedelem alkotta, egynegyedét szerelés - többek között központi antennák, vagyonvédelmi berendezések kiépítése -  és csak a fennmaradó negyedrész volt a szolgáltatás.

A kilencvenes évek elején napirendre került a privatizálás, de a részvénytársasággá alakulás kudarcba fulladt. Végül a vállalatnál maradt egységeket elõbb leányvállalatokká, majd egyszemélyes kft-kké alakították. A Gelka adósságállománya 1992-ben már meghaladta a cég vagyonát, így 1993 közepén az ÁVÜ eldöntötte a vállalat felszámolását, amivel a Co-Nexus Rt.-t bízta meg. A központ és a kft-kben lévõ vagyon felszámolásra, illetve értékesítésre került. Az egyes szervizegységeket az ott dolgozókból alakult társaságok vették meg a névhasználati joggal együtt, többségük ma is az eredeti tevékenységi körrel mûködik, elnevezésében valamilyen formában megõrizve a Gelka nevet.

Hasonló profillal rendelkezett a Fõvárosi Tanács által 1959-ben alapított Fõvárosi Javító-Szerelõ Vállalat (Javszer). Feladatként kapta, hogy a budapestiek részére lakáskarbantartási és -felújítási munkákat végezzen, tevékenysége akkor teljes egészében átfogta az építõipari szakmákat.

Az igények változásával párhuzamosan profilja folyamatosan bõvült, a város területén mintegy 50 szervize volt. 1984-ben a Fõvárosi Tanács a Javszert megszüntette, és 12 különbözõ profilú kisvállalatot hozott létre belõle. Egyikük lett például a gázüzemû berendezések javítására és épületgépészeti munkák ellátására hivatott Gázkészülék Javító-Szerelõ Vállalat, a szállítási és autószerelési munkákra létrehozott Fuvarozó  és Gépjármûkarbantartó Vállalat vagy a bútorok javítását, felújítását végzõ Bútor-, Fa- és Kárpitosipari Javító Vállalat.

A rendszerváltást jogutódként egyedül a magánszemélyek tulajdonában lévõ, 1991 óta Gázkészülék Javító Szerelõ Kft.-ként mûködõ részleg élte túl. A le nem védett Javszer megjelölést azonban ma is több kisebb-nagyobb cég használja valamilyen formában nevében.