Az Ovomaltine gyermektápszer volt a legnépszerûbb terméke annak a Wander Gyógyszer- és Tápszer Rt.-nek, amelyet Balla Sándor gyógyszerész vezetésével és kisebbségi tulajdonosi részvételével hozott létre a svájci Wander cég.
A vállalat svájci eljárással, hazai nyersanyagokból nemcsak
tápszereket, hanem néhány gyógyszert is gyártott a Monarchia és a
Balkán piacaira. Az eredendõen a jelenlegi kõbányai telephelyén
üzemelni kezdett gyár termékszerkezete az elsõ világháború után
szükségszerûen átalakult, s hamar korábban alapított Richterhez és
Chinoinhoz.
Az
1924-tõl kifejlesztett világhírû Theosan-termékcsaládja pedig korán
megalapozta a napjainkra is megõrzött vezetõ helyét a szív- és
keringésre ható gyógyszerek piacán. Folyamatosan bõvült a választék
(például szulfonamidok, vitaminok), s 1943-ban másfélszáz gyógyszere
volt, ilyen volt az Erigon vagy a Lukullin.
Az 1948-ban államosított gyárhoz két évvel késõbb több gyógyszerészeti kisüzemet csatoltak: így a Krompecher, a Medichemia, az Octan, a Palik cégeket, továbbá az 1895-tõl mûködõ, s Nitromint gyártó Egger Gyógyszergyárat. Az így létrejött vállalat az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár nevet kapta, tíz éven belül a hazai szükséglet felét látta el. Hamarosan a világ nagy szintetikus antibiotikum (chloramphenicol) elõállítója lett.
Az 1970-tõl EGYT Gyógyszervegyészeti Gyárra átkeresztelt vállalat egész sor máig nélkülözhetetlen központi idegrendszeri készítményt és más eredeti gyógyszert hozott forgalomba, de nyugat-európai készítménylicenceket is vásárolt. Késõbb Körmenden zöldmezõs beruházás révén korszerûsítette csecsemõtápszer választékát. 1985-tõl Egis Gyógyszergyár, ekkor arculat- és névváltoztatás történt.
Az 1948-ban államosított gyárhoz két évvel késõbb több gyógyszerészeti kisüzemet csatoltak: így a Krompecher, a Medichemia, az Octan, a Palik cégeket, továbbá az 1895-tõl mûködõ, s Nitromint gyártó Egger Gyógyszergyárat. Az így létrejött vállalat az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár nevet kapta, tíz éven belül a hazai szükséglet felét látta el. Hamarosan a világ nagy szintetikus antibiotikum (chloramphenicol) elõállítója lett.
Az 1970-tõl EGYT Gyógyszervegyészeti Gyárra átkeresztelt vállalat egész sor máig nélkülözhetetlen központi idegrendszeri készítményt és más eredeti gyógyszert hozott forgalomba, de nyugat-európai készítménylicenceket is vásárolt. Késõbb Körmenden zöldmezõs beruházás révén korszerûsítette csecsemõtápszer választékát. 1985-tõl Egis Gyógyszergyár, ekkor arculat- és névváltoztatás történt.
A
vállalat 1992-ben részvénytársasággá alakult, s a privatizáció során a
cégben 1993-ban 30 százalékos tulajdonrészt szerzõ Európai Újjáépítési
és Fejlesztési Banktól (EBRD), valamint a két évvel késõbb majdnem
ekkora részt szerzõ brit NatWest Banktól 1995-ben a francia Servier
S.A. szakmai befektetõként vásárolta meg a többséget jelentõ 51
százalékos pakettet. A vállalat 1994 óta a Budapesti Értéktõzsde
jelentõs szereplõje. A második legnagyobb hazai gyógyszergyártó,
idehaza viszont piacvezetõ cég 1993-ban Biológiai Kutató Központot
épített, s a kelet-közép-európai régió azon kevés cégeinek egyike,
amely originális kutatást folytat.







