Az
1960-as évek házibulijainak elmaradhatatlan kelléke volt a legendás
Mambó magnó, amelynek neve az akkori Magyarországon szinte a magnetofon
szinonimájává vált. Gyártója az a BRG volt, amelynek elõdjét 1953-ban
Óbudán Vörös Szikra Gyár néven hozták létre, s ezt a nevet viselte a
gyár elsõ, 1955-ben forgalomba hozott magnetofonja is.
A Magyar Adócsõgyár és a Beloiannisz gyár egyes részlegeinek
áttelepítésével kialakított üzem profilja egyébként adócsövek, rádió-
és híradástechnikai, valamint elektromechanikai eszközök gyártása volt.
A hatvanas évek elején gyáregységei alakultak Kecskeméten és
Salgótarjánban, utóbb Lakiteleken is.
Neve 1963-tól Budapesti Rádiótechnikai Gyár
(BRG). Fõbb termékei: URH rádiótelefonok, magnetofonok, diktafonok,
számítástechnikai eszközök, rádióalkatrészek. Termelésének 70-80
százaléka került külpiacokra, elsõsorban a volt szocialista országokba,
de a világ minden tájára szállított. Érdekeltségébe tartozott a
Budavox, sõt egy ideig a Videoton is. A nyolcvanas évek végére a
legnagyobb híradástechnikai vállalattá vált.
A cég 1989-ben önprivatizáció útján holdingszervezetté alakult, a BRG Mechatronikai Rt. 8 rt-t és 12 kft-t fogott össze, szinte mindegyikben több-kevesebb külföldi tõkével. Súlyos érvágás volt számára a katonai célú híradástechnikai eszközök és rendszerek gyártásának a megszûnése, s 1994-ben felszámolta a lakitelki magnetofon-összeszerelõ üzemét. Az önállósodó, rádiókommunikációs eszközöket gyártó salgótarjáni BRG Rádiótechnikai Rt.-t 1998-ban megvásárolta a Videoton, s neve is VT-BRG Rádiótechnikai Rt.-re változott. A BRG Híradástechnikai Rt. jogutód nélkül megszûnt.
Hasonló profillal rendelkezett a Budapesti Elektroakusztikai Gyár (BEAG), amelynek elõdjét a MAFIRT Mûszaki Fõosztályából alapították 1948-ban, s a Hang- és Kinotechnikai Gyár elnevezést 1959-ben változtatták Budapesti Elektroakusztikai Gyárra. Legfõbb terméke a sorozatban gyártott rádióstúdió volt, ezek zömmel a Szovjetunióba és Kelet-Európába kerültek, de hangosító berendezései, keverõasztalai, mikrofonjai hangsugárzói és egyéb stúdióberendezései is keresettek voltak. Az ipari híradástechnikaieszköz-gyártás 1990 utáni átrendezõdése során profilját elvesztette, tevékenysége gyakorlatilag megszûnt, s a céget felszámolták.
A cég 1989-ben önprivatizáció útján holdingszervezetté alakult, a BRG Mechatronikai Rt. 8 rt-t és 12 kft-t fogott össze, szinte mindegyikben több-kevesebb külföldi tõkével. Súlyos érvágás volt számára a katonai célú híradástechnikai eszközök és rendszerek gyártásának a megszûnése, s 1994-ben felszámolta a lakitelki magnetofon-összeszerelõ üzemét. Az önállósodó, rádiókommunikációs eszközöket gyártó salgótarjáni BRG Rádiótechnikai Rt.-t 1998-ban megvásárolta a Videoton, s neve is VT-BRG Rádiótechnikai Rt.-re változott. A BRG Híradástechnikai Rt. jogutód nélkül megszûnt.
Hasonló profillal rendelkezett a Budapesti Elektroakusztikai Gyár (BEAG), amelynek elõdjét a MAFIRT Mûszaki Fõosztályából alapították 1948-ban, s a Hang- és Kinotechnikai Gyár elnevezést 1959-ben változtatták Budapesti Elektroakusztikai Gyárra. Legfõbb terméke a sorozatban gyártott rádióstúdió volt, ezek zömmel a Szovjetunióba és Kelet-Európába kerültek, de hangosító berendezései, keverõasztalai, mikrofonjai hangsugárzói és egyéb stúdióberendezései is keresettek voltak. Az ipari híradástechnikaieszköz-gyártás 1990 utáni átrendezõdése során profilját elvesztette, tevékenysége gyakorlatilag megszûnt, s a céget felszámolták.
