Jó üzletet sejtett Fekete Jenõ 1924-ben, amikor társtulajdonosként megalapította a Guttmann-Fekete-Budapest harisnya és kötöttáru gyárat az óbudai Vihar utcában 200 munkással.
Az
elsõ világháború után a nõk munkába állása, a sport elõretörése és a gazdasági válság leegyszerûsítette az öltözködést. Hódított a pulóver, nagyobb szerephez jutott a harisnya. Az 1927-ben bejegyzett GFB
védjegyû áruit - fõként pulóvert, harisnyát - mérsékelt áron kínálta
egységes, modern berendezésû, tetszetõs kirakatú Pók üzleteiben, melyek
közül az elsõt 1931-ben nyitotta a Rákóczi úton. Cége a gazdasági
válság idején is virágzott, rendszeresen szállított külföldre is,
1934-ben már ezer alkalmazottat foglalkoztatott.
Az
államosítás után (az üzem Budapesti Harisnyagyár néven mûködött tovább)
az állami tulajdonba vett Pók-üzletek az 1950-ben alapított ARTEX
Nemzeti Vállalathoz kerültek, melybõl 1962-ben megalakult a Fõvárosi
Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat, majd 1973-tól az Aranypók Divatáru
Kiskereskedelmi Vállalat, 1982-tõl pedig az Aranypók Kereskedelmi
Vállalat. A névadás ötletét a vásárlók körében jól ismert Pók üzletek
és egy ott árusított Aranypók márkájú harisnya adták, a védjegyet
1977-ben jegyezték be. Profilja mindvégig a jó minõségû fehérnemû, a
kiegészítõ divat- és kötöttáru, a bõrdíszmû- és - kisebb mennyiségben -
a konfekcióáru maradt. A hetvenes évek derekán a cégnek 90 üzlete volt
Budapesten, késõbb Kecskeméten és Zalaegerszegen is nyitottak egy-egy
boltot. A 33 üzletbõl álló láncot 1991-ben privatizálták, a boltok több
mint felét késõbb elárverezték, majd az Aranypók Kereskedelmi Rt.-t
1993-ban bevezették a Budapesti Értéktõzsdére, s megkezdõdött a nevet
megõrzõ bolthálózat bõvítése.
A szocializmus idején
hasonlóképpen ismert bolthálózatnak számított a rövidáru-féleségek és
lakástextíliák kiskereskedelmére 1950-ben alapított Röltex állami
vállalat, emblematikus figurájával, Röltex Rózsival. A közel 50
üzlettel rendelkezõ vállalat 1989-ben részvénytársasággá alakult, rövid
ideig az osztrák Werla cég is 30 százalékos tulajdonostárs lett. 1991
októberében a Werla eladta részvényeit a Bankár Kft.-nek, amely a
dolgozói részvények megszerzésével 1993-ra 64 százalékra emelte
tulajdonhányadát, majd az egész pakkot továbbadta a Kordax Rt.-nek,
amely 1994-ben már 96 százalékot birtokolt az addigra 35 boltra apadt
láncban.
A cég forgótõkehiány miatt 1996-ra a fizetésképtelenség
közelébe került, a boltokba elvétve érkezett áru, az elfekvõ készletek
kiárusításából a korábbi forgalom 25-30 százalékát érte el. Az
idõközben eladósodott Kordax újonnan létrehozott társaságokba vitte a
legjobb Röltex-üzletek bérleti jogát, majd - a Kordax
társaságiadó-hátraléka miatt - az APEH lefoglalta a Röltex 62,5
százaléknyi részvénycsomagját. A cég a következõ években már csak
vegetált, sorra zárták be üzleteit, 1998 óta felszámolás alatt áll.
