A szegedi és a kalocsai fûszerpaprika nemcsak a hagyományos magyar étkezés alapja, de hosszú évtizedek óta a külföldön legismertebb magyar termék, úgynevezett hungaricum.
A Szegedi Paprika Rt.
emblémájában ma is 1748-as évszám szerepel, ekkor említik ugyanis
elõször "márkanévként" hivatalos iratok a szegedi paprikát. Az elsõ
paprikaõrlõ malmot 1859-ben Szegeden létesítették a Pálfy testvérek, s
õk honosították meg 1876-ban a paprika gõzmalmi feldolgozását is.
Akkoriban a környékben egyre többen kezdtek paprikaõrléssel
foglalkozni, így például Kotányi János és Pick Márk is.
Az
1880-as években a szegedi paprika a külföldi piacokon is megjelent, a
század utolsó éveiben pedig már az Amerikai Egyesült Államokban is
érdeklõdtek iránta. Az egyre jelentõsebbé vált tengerentúli forgalom
lebonyolítására Szegeden 1933-ban megalakult a Magyar Paprika Kiviteli
Kft., majd 1934-ben az állam a termék védelme érdekében létrehozta a
szegedi és a kalocsai úgynevezett zárt paprikakörzetet, 1936-ban pedig
megszüntette a fûszerpaprika szabad kereskedelmét. A termelési,
feldolgozási és értékesítési tevékenységet a szövetkezeti hatáskörbe
tartozó "Paprikaközpont" fogta össze.
A Kalocsa-vidéki paprika
sokáig megõrizte háziipar jellegét, bár Kalocsán is létesült 1891-ben
paprikaõrlõ gõzmalom. A város azonban csak az elsõ világháború után
kapcsolódott be a hazai paprikaüzletbe, miután az ottani
paprikamalmosok jól képzett paprikamolnárokat telepítettek át
Szegedrõl. 1917-ben a világon elsõként Kalocsán létesítettek
paprikakísérleti állomást. A két tájkörzet versengése az 1930-as
években egyre erõteljesebbé vált.
A paprikaipart 1949-ben
államosították, s a kisüzemek, malmok összevonásával az 50-es évek
elején megalakították a Szegedi és a Kalocsai Paprikafeldolgozó
Vállalatokat. Mindkét nagyüzem konzervipari profillal is bõvült a
hatvanas években. A privatizációt követõen a termelést a Szegedi
Paprika Rt. - 1998-tól a Pick-csoport tagja -, illetve a korábbi
Kalocsakörnyéki Agráripari Rt-bõl 1999-ben létrehozott Kalocsai
Fûszerpaprika Rt folytatja.







