A jelenlegi Százéves Étterem épületét 1755-tõl Péterffy János ítélõtáblai ülnök építtette Proberger Jakab, az elsõ pesti serfõzõcéh fõcéhmesterének háza helyére. Az épület a pesti barokk világi építészet úgyszólván egyetlen emléke.

Az épületben a hagyomány szerint a 18. század végén már mûködött vendéglõ. 1831-ben Buda Városához cégérezték a Hasslinger féle fogadót és e falak között immár 170 éve megszakítás nélkül vendéglátó üzlet mûködik. 1864-tõl 1941-ig a Kriszt család három generációja vezette kezdetben Fehér Hajó, majd Kriszt néven, 1923-tól ismét Buda Városához cégérezve.

A fogadó és vendéglõ akkor élte aranykorát, mikor az elõtte elterülõ régi Városház téren volt a hetipiac, nappal a piaci árusok, este a város elõkelõ urai és a polgárok látogatták. Az 1931. évi centenáriumon vette fel az étterem a Százéves nevet és emléktáblát avattak az évforduló alkalmából. Ma a Taverna Rt. tulajdonában levõ üzletet a Százéves Kft. üzemelteti, amely az épület éttermi részét az V. kerületi önkormányzattól bérli.

Az Apostolok Sörözõt 1902-ben a Förster vendéglõsdinasztia második generációs tagja, János alapította. 1929-ben az udvart beépítették, a sörözõt megnagyobbították, ekkor készültek el a 12 apostolt ábrázoló zománcmozaikok is. 1927-tõl János fiai, Pál és Miklós kerültek az üzlet élére, s állítólag a házirend szerint csend és józanság uralkodott a 180 személy befogadóképességû, boxos helyiségben, melynek berendezése, falburkolata mûvészi értékû.

Az 1950-es évek végén Pilseni Sörözõnek is hívták, késõbb a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat egysége lett. 1991. december 1. óta az étterem a Pannónia Hotels Rt.-t birtokló francia Accor tulajdonában.

A Kárpátia Étteremnek helyet adó Ferenciek Bazárát a ferencesek kolostora helyén 1876-77-ben építették fel, s földszintjét üzlethelyiségeknek, vendéglõknek adták. Az éttermet elõször Holzwarth György bérelte, aki az üzlet vezetését Csalányi Károlyra bízta. A nagyközönség még akkor is Csalányiként tartotta számon a müncheni sörérõl híres villásreggelizõ helyet, amikor annak élén - a századforduló idején - már Neusiedler Géza állt.

A szakmában híres, a városban más vendéglõt és kávéházat is mûködtetõ Spolarich családé lett az étterem 1925-ben. A família átépíttette a helyiségeket, az étterem így nyerte el mai formáját. 1935-ben Károlyi László vette át, és õ adta a máig élõ Kárpátia nevet az üzletnek. 1996 augusztusától a mûemlék jellegû épület éttermi részének bérleti joga dr. Niklai Ákos tulajdonában van, és az õ vezetése alatt a Kárpátia Étterem Kft. üzemelteti.

A Mátyás Pincét befogadó épületet a Dreher Sörgyár építtette, amelynek földszintjére természetesen sörözõt is terveztek. A sörözõ 1904-ben nyílt meg egy gyakorlott italmérõ, Baldauf (Borostyánkõi) Mátyás vezetésével, s akkor kapta Mátyás királyról a nevét. 1929-ig háromszor is újabb helyiségekkel kellett bõvíteni a vendéglõt, ahol elõször csak hideg sörkorcsolyákat, késõbb meleg ételeket is felszolgáltak.

Az 1937-ben végrehajtott rekonstrukció során készültek el a ma is látható freskók, a Mátyás király életébõl vett jeleneteket ábrázoló ólomüveg ablakok, az ornamentális díszítések. Az államosított üzletet több mint 25 éven keresztül Papp Endre, a vendéglátás nagy tudású elismert szaktekintélye vezette. A Taverna Rt. birtokolta üzlet fölött 1992-tõl szobákat alakítottak ki, s ma kettõs, szállodai és éttermi funkcióval mûködik.