|
|
Társszerzője a "The Machine that changed the world" könyvnek, ami 11 nyelven több mint 600.000 példányban került kiadásra. Dr Roos megkapta a "Shingo Prize for Excellence in Manufacturing" díjat.
|
|
|
1983-tól 11 éven keresztül doglozott a Toyota amerikai gyárában, ő volt az első nem ázsiai aki vezetői pozícióig lépett előlre az évek alatt. Belső tréningek tartása és tréninganyagok készítése volt a feladata az első észak-amerikai Toyota szerelő üzemben. Társszerzője a Learning to See, Managing to Learn és a Kaizen Express könyveknek.
|
|
|
Lean Enterprise Academy alapítója.
A Lean alapgondolatait a következõ könyv mutatta be elõször The Machine That Changed the World (1990) by James P. Womack, Daniel Roos, és Daniel T. Jones. Majd a következõ kötetben, Lean Thinking (1996), James P. Womack és Daniel T. Jones ahol az öt alapillért fogalmazták meg a Lean filozófiának.
|
|
Lean Enterprise Institute alapítója és vezetõje
Számtalan cikk, publikáció, könyv írója, a Lean filozófia egyik vezetõ alakja.
1990-ben jelent meg James P. Womack „A gép amely megváltoztatta a világot” címû könyve. A könyv a japán, amerikai és európai autóipar objektív összehasonlítását mutatta be, de ami a tényleges újdonságot jelentette, az a „Lean Manufacturing” kifejezés volt. Amit ezzel a névvel illetett, nem sokban különbözött a TPS-tõl, inkább annak a nyugatias formája született meg.
|
 |
"A Lean keresztapja"
1979-tõl számtalan alkalommal ment Japánba az ott kialakult gyártási rendszerek tanulmányozása céljából. Több mint 67 alkalommal, 250 gyárat nézett meg, majd létrehozott egy könyvkiadó vállalatot, ahol több mint 100 Japán termelési rendszerekkel, managementtel foglalkozó könyvet jelentetett meg angol nyelven. Legfõbb célja az amerikai gazdaság fejlesztése, más kultúrákban, országokban kialakult gyártási rendszerek tapasztalatainak felhasználása.
Az így szerzett tapasztalatokkal manapság a Lean filozófia egyik vezetõ alakja.
|
 |
1937 -
A Toyota Motor Company jelenlegi vezetõje
A világ második legnagyobb autógyárának vezetõje szerint a jelenlegi
viszonylag kedvezõ helyzetben sem kényelmesedhet el a Toyota. A
vállalatnak sürgõs fejlesztésekre van szüksége, hogy versenyelõnyét
fenntarthassa.
Fujio Cho, a Toyota Motor elnöke szerint az elõny könnyen hátrányba
fordulhat. A piacon ma olyan gyorsan változnak az események, hogy az a
vállalat, amely nem fordít kellõ figyelmet az innovációra, pillanatok
alatt versenyhátrányba kerülhet.
|
 |
1909-1990
A Toyota egyik vezetõ folyamatmérnöke
Shigeo Shingo többek között Taiichi Ohnóval es Eiji Toyodával együtt
alkotta meg a Toyota Production System hatékony
termelési módszertant, amit ma már világszerte használnak, és aminek
eredményeképpen a Toyota mára a világ egyik legnagyobb autógyártója lett.
Nagy szaktekintély volt mind Japánban, mind Amerikában. Több remek könyv írója.
|
|
|
1912 - 1990
Toyota egykori fõmérnöke, termelési vezetõje
Taiichi Ohno - a Toyota Termelési Rendszer (TPS) egyik megalkotója - azt a feladatot kapta, hogy a Toyota gyártása zárkózzon fel az amerikai autógyártáshoz, melynek hatékonysága az 1950-es években tízszeres volt a Toyotához viszonyítva.
Ohno számos ötletet gyûjtött az amerikai útja során, és azokat rengeteg kísérlettel formálva, de megtartva az automata szövõgépeknél alkalmazott minõségbiztosító koncepciót – JIDOKA (a szövõgép automatikusan megáll, ha szálszakadás következik be) alapozta meg a beépített minõség Koncepcióját.
.
|
|
|
1900-1993
Megfelelõség és megbízhatóság
"A cél módszer nélkül értelmetlen" Deming 14 pontja, amely ma is a minõség-menedzsment egyik legfontosabb iránymutatásának számít. Ahogyan Deming fogalmaz: "a minõség elsõsorban a felsõbb szintû menedzsment döntéseinek, nem pedig a munkások cselekedeteinek a következménye". Statisztikai elemzési módszerekkel kísérletezett, és tudományos körökben a mintavétel szakértõjeként vált ismertté. Ekkor jutott arra a felismerésre, hogy az ipari termelés statisztikai leképezésére kifejlesztett módszertan alapelvei pontosan alkalmazhatók az adminisztratív munkakörök, illetve a szolgáltatóipar különbözõ tevékenységeinek elemzéséhez is. A lyukkártyagép-kezelõk munkájának pontosságát például azzal növelte meg, hogy kiképezte õket, majd munkájuknak csupán egyharmadát ellenõrizte.
.
|
 |
1848-1923
80:20 as szabály
Eredetileg Vilfredo Pareto olasz közgazdász alkotta meg 1906-ban azt a matematikai formulát, amellyel az egyenlõtlen vagyoneloszlást (egyenlõtlen javak eloszlását) írta le megfigyelései alapján.
Pareto azt állította, hogy a megtermelt javak 80%-a a társadalom
20%-ához kerül a társadalomra jellemzõ vagyonelosztás során. Dr. Joseph
Juran (1930 és 1940 között) hasonló megállapításra jutott a minõségügy
területén. Juran megfogalmazásában a (bekövetkezõ) problémák 80%-át a
hibák (az elkövetett hibák) 20%-a okozza.
|
|
|
1863 - 1947
Elsõ sorozatgyártás
A Ford Motor Company 1903-ban került bejegyzésre, amelyben Henry Ford a részvények 25,5 százalékával rendelkezett, emellett õ volt az elnökhelyettes és a fõmérnök. A detroiti Mack Avenue-n lévõ Ford gyárban csak pár autót gyártottak naponta. Két-három munkásból álló csoportok dolgoztak minden egyes autón, melyek más cégektõl megrendelt alkatrészekbõl álltak össze. A vállalat által gyártott elsõ autót 1903. július 23-án adták el.
Henry Fordnak 1908-ban a T-modell bemutatásával váltak valóra az elfogadható árú, megbízható és jól mûködõ autó gyártásáról szõtt álmai. Ez a jármû egy új korszak kezdetét jelentette a személyszállításban - egyszerû volt vezetni, egyszerû volt a karbantartása, az egyenetlen utakon is jól kezelhetõ volt és azonnal sikert aratott.
Henry Ford praktikus és megfizethetõ autóival megváltoztatta az emberek életmódját. Feltalálta a mozgó összeszerelõsort és a tömegtermelési technikákat, amelyek azután a XX. század elsõ felében az egész világon az iparág szabványává váltak.
|
|
|
|
1881-1955
Egy magyar Henry Ford gyárában
Henry Ford T modelljének vezetõ tervezõ mérnöke.
Fordnak az volt a véleménye, hogy egy autó minden egyes alkatrésze kockázati tényezõ, mivel hiba forrása lehet. Minél több alkatrész, annál több hibalehetõség. Olyan autót akart tehát összehozni, amelyet különösebb hozzáértés nélkül, akár csípõfogóval és kalapáccsal is meg lehet javítani.
Galambnak elõször új hajtómûvet kellett terveznie. Fél évig dolgozott rajta, az ígéretesebbnek tûnõket le is modellezte. Az autó teljes tervdokumentációjának elkészítése mintegy két évet vett igénybe.
Henry Ford gyárában ekkortájt mintegy 300 fõ dolgozott, akik fõképp más cégeknél gyártott egységekbõl szerelték össze az autókat. Típusjelölésre az ABC betûit használták. A kocsik nem voltak éppen olcsók, így elsõsorban a jómodúak vásárolták õket.
Az 1908 októberben piacra került T-modell kora legegyszerûbb és legmegbízhatóbb autójának számított, 800 dolláros árával pedig - amelyet késobb 500 dollárra csökkentettek - a legolcsóbb is volt.
Galamb József 1955-ben halt meg, és Detroitban nyugszik.
|
|
|
1913 -
Hatékonyság növelése
Miután biztosította a JIDOKA és Just In Time rendszerek mûködését a Toyota gyárakban, Eiji a dolgozói hatékonyság növelését tûzte ki célul, a hozzáadott érték növelésével. Megfogalmazták a Toyota Termelési Rendszer alapjait, ami biztosítja a Toyota számára a világpiacon való fennmaradást.
|
 |
1894-1952
Szállítószalag rendszer bevezetése
Sakichi Toyoda fia, gyakorlati tapasztalatok alapján alakította ki elõször a folyamatos gyártást,
szállítószalag rendszereket még a szövõgépek, majd az autók
gyártásában. Akkoriban 300 szövõgépet tudtak gyártani havonta. Ezt
nevezhetjük már sorozatgyártásnak, tömegtermelésnek is. Gépkocsikat
1936-os évek óta gyárt a Toyota.
|
|
|
1867-1930
Szövõgépbõl autógyár
Toyoda tervezte meg az világ elsõ teljesen automata szövõgépét, amit
egy kezdetleges automatikával is kiegészített, miszerint, ha a fonál
elszakadt a gép megállt. Mindezt 1924-ben.
Ennek a szabadalomnak eladásával alapította meg a Toyoda, majd Toyota autógyárat.
|
|
|
1868-1924
Egységesített munkafolyamatok
Frederick Winslow Taylor mérnök és Frank Bunker Gilbreth munkapszichológus olyan módszereket fejlesztenek ki, amelyek segítségével megtakaríthatunk bizonyos mozdulatokat az íróasztal mellett. Taylor és Gilbreth abból indulnak ki, hogy az ember úgy működik, mint egy gép. Az íróasztal lapját területekre osztják - melyek a különböző munkával kapcsolatos anyagok helyét jelölik - és az ülő helyzetű irodai dolgozó számára, kartávolságban végezhető, szisztematikus mozgásokat képviselnek. A felállás elkerülése céljából cső- és kötélpostát, alátéteket, átgondolt átíró másolóberendezéseket és a kartotéki kártyák kezeléséhez rotorokat fejlesztenek ki. Jó könyvelőnek az minősül, akit nem zavar, hogy kreativitása a kartávolságnyi térre korlátozódik.
|
|
|
1868-1916
Vevõközpontúság, tömegtermelés
Amerikai mérnök. Egy társával együtt alapította a Yale and Towne
Manufacturing Company n. vállalatot, amelynek keretein belül Towne
rájött, hogy az általuk gyártott lakatok egyes részeit a lakat késõbbi
kombinációjátt adó mechanizmusától függetlenül, nagy tömegben lehet
gyártani, majd a vevõi igények alapján végszerelni. Ez és Towne egyéb
fejlesztései következtében cége vezetõvé vált a lakatok piacán.
Elsõként próbált tudományos módszereket keverni a mérnöki tudományok
közé, hogy vállalata mûködését hatékonyabbá tegye (industrial
engineering).
* Forrás: KaizenBlog
|
|
|
1904-1985
Értékáram elemzés
Az értékelemzés kidolgozója volt.
A tervezõk lehetõségei a gyártmányok továbbfejlesztésekor erõsen
korlátozottak, ha kiindulási alapnak a termék jelenlegi állapotát
tekintik.
Javaslatuk az volt, hogy a tervezõk elõször vizsgálják meg a
gyártmány felhasználási területeit, tárják fel ténylegesen a
felhasználók igényeit. Ezt követõen határozzák meg a termék funkcióit,
azaz hogy bizonyos igények kielégítése érdekében a terméknek mik a
feladatai. Csak ezek után keressenek megoldásokat a funkciók
megvalósítási lehetõségeire.
* Forrás: KaizenBlog
|
|
 
|
1788-1864
Elsõ automatizált gyártás
1802-ben tervezte meg az elsõ olyan faipari termékeket gyártó gépet,
ami 22 mûveletet tudott elvégezni egymás után. A gép több mint 500
terméket állított elõ percenként.
Itt figyelhetjük meg az automatizálás elsõ jeleit gyártásunkban.
|
|
|
1868-1916
Gantt diagramm
Leginkább a Gantt-chart miatt ismerhetjük. Taylor munkatársaként dolgozott az acéliparban 1893-ig, majd vezetési tanácsadóként fejlesztette ki az elõbb említett Gantt-chartokat (tevékenységek tervezését és végrehajtásának ellenõrzését segítõ grafikus megoldások) és különbözõ, a munka hatékonyságát és termelékenységet mérõ rendszereket ill. egy teljesítményre alapuló bérezési rendszert a vezetõk számára (Task and bonus system, ami attól tette függõvé a vezetõk jutalmazását, hogy mennyire sikeresen tanították meg beosztottaiknak a teljesítményük fejlesztését szolgáló módszereket). Kijelentette, hogy a vállalatoknak kötelességei vannak azon társadalom felé, amiben mûködnek. * Forrás: KaizenBlog
|
|
|
1769-1849
Elsõ sorozatgyártások
Az 1800-as évek hadipari fejlõdésének hatására õ volt az elsõ, aki
nagyobb megrendeléseket adott a fejlõdõ hadipari gyártócégek számára:
az elsõ 10.000 db muskéta legyártásása 1799-ben.
|
|
