Forrás: www.wikipedia.org
A Trabant volt az elsõ jármû Németországból, ami a keleti közlekedés szimbólumává vált. Régebbi kiadású autós szakkönyvek még Törpeautónak nevezték, hiszen eredetileg nem is kocsinak készült, hanem fedett motornak. Talán inkább egyfajta átmenetnek nevezhetjük az autó és a motorbicikli között, aminek tervezõi az AWZ P70 nevet adták.
A DKW volt a neve annak a német autógyárnak, amelyik kifejlesztette az F8-at, ami késõbb minden keletnémet családi autónak õstípusává vált. A Zwickauban települt AWZ – Automobilwerk Zwickau – gyár folytatta az F8 gyártását, aminek továbbfejlesztésébõl született meg a szovjetek fennhatósága alatt a második világháború után az F9. 1953-ban az F9 gyártása Eisenachba költözött, ahol az EMW, késõbb pedig a Wartburg készült. Itt a P70-es modellt fejlesztették ki, aminek elnevezésében a P (plastic, mûanyag) a mûanyagból készült karosszériát, a 70 pedig a 700cm3-es motort jelölte. Ez volt az elsõ német autó, amelyik mûanyag (duroplast) karosszériával készült. 1955-ben mutatták be, kétütemû motorja a régi kéthengeres F8-asra épült, 22 lóerõt teljesített. A kocsi 820 kg-ot nyomott, 90 km/h végsebességre volt képes, és nem kevesebb, mint egy perc alatt gyorsult fel 90 km/h sebességre. Ezek a menetteljesítmények már abban az idõben is nagyon elavultnak számítottak, de hát ezt a gépet valószínûleg a nyugodtabb, ráérõsebb vezetõknek szánták.
A Limousine kivitel mellett kapható volt még kombi és nyitott változatban is. A négy évig tartó gyártás során körülbelül 30.000 autót rendeltek a vásárlók. 1957-tõl volt kapható a P70-es utódja: a P50-es, majd a P601. Elsõként a P50-es viselte a Trabant emblémát. Nagyon közkedvelt kocsi volt, alacsony ára és könnyû javíthatósága miatt vonzódtak hozzá az emberek.
Az elsõ szérián még nem volt oldalcsík, egyszínû volt a fényezés, a dísztárcsák pedig virágsziromszerûek. Az orrjelvény magában hordja a motorháztetõ nyitóalkalmatosságát. Ennek kisebb motorja volt a P60-asénál: 500 cm3-es, amely 18 lóerõt adott le. 1964-ig 132.000 db-ot adtak el belõle, amikor a P601 átvette a helyét. 1958-ban az autó oldalán lévõ díszléc átalakult, ezentúl ívesen lekanyarodott az autó hátulja felé haladva, és a kocsi fényezése is kétszínû lett. A kormányküllõk is íveltté váltak, és az üléstámlát billenthetõvé alakították. 1959-tõl forgalomba került az új a típusjelzés, ezentúl Trabant 500 névvel. 1960-ban jelent meg az elsõ kombi, Két évvel késõbb pedig a már ismert karosszériát mutatták be 600-as motorral, 100Km/h végsebességgel. Ekkor már egyenes küllõs kormánykerék, kettõs egyenes díszléc jellemezte az autót. A fehér autókon szürke, piros, kék, okker vagy zöld volt a fényezés, a többi pedig egy színnel futott. A hátsó lámpa alsó részét Magyarországon belülrõl bíbor burkolattal látták el. A kétütemûek utolsó típusa a P601-es volt, amit 1963-tól készítettek.
Ez a jármû még a mai napig rója Magyarország útjait. Mûszerfala fehér volt, és ezt csak 1964-ben változtatták feketére. A sebességmérõ kerek alakú, de 1964-tõl már ez is trapéz formájú lett. Ezeknél a kocsiknál még nem volt szellõzõ a C oszlopon, a tank 24l-es volt. Az elsõ embléma a hûtõrácson helyezkedik el, de még nem a jól ismert "körbe zárt villám", hanem van két oldalra ágazó karja is. Az index és a hátsó prizma pedig fémkeretes. A rendszámvilágítás öt izzóval üzemelt, a tükrök pedig ívelt formájúak voltak. 1965-ben már van Trabant 601 Deluxe típus is, amin a külsõ alkatrészek nagyja krómbevonatú, kisebb extrák is találhatóak benne, a tetõ fényezése is esetenként más, mint a karosszéria többi részén.
Ugyanebben az évben megjelent az automata kuplungos (félautomata váltós) Trabant Hycomat kivitel is, amit csak megrendelésre gyártottak, de meglehetõsen nagy példányszámban kelt el. 1967-ben még vadabb újításra szánta el magát a gyár, mert piacra dobták a nyitott változatot. Ennek két fajtája volt, a Tramp és a Kübel. Elõbbit a katonaságnak, határõrségnek, utóbbit pedig a civil vásárlóknak szánták. A következõ nevezetes évszám 1974, ekkor gördült ki a gyárkapun az egymilliomodik Trabant. Számos apróbb változtatás gazdagította a kocsit ezekben az években. Ilyen volt a kormányzás, az intrevallumkapcsolós ablaktörlõ vagy a kibõvített színválaszték. 1980-tól már a Deluxe kivitelhez elektromos ablakmosó, ködlámpa, tolatólámpa és kétszólamú kürt is tartozott. Ez 1983-ban kibõvült még fejtámlákkal és hátsóablak-fûtéssel is. Ez utóbbi 1987-tõl minden modellen szériafelszerelés. 1985-tõl a fényszórókban halogénizzók világítanak, és megjelent a tetõablakos változat is. A felsorolt "extrák" ma már szinte bárki számára nélkülözhetetlen kiegészítõket jelentenek egy autóban, de amint láthatjuk, a "kicsi csoda" esetében ez nem volt mindig így.
1990 májusában megindul az 1.1-es Trabant gyártása. Addigra azonban a megváltozott, immáron német politikai és társadalmi helyzet miatt az autó jövõje bizonytalanná vált. A kocsi fõbb jellemzõi: 1043 kcm-es VW Polo licenc motor 41 LE-vel, egytorkú Weber karburátorral, a váltó négyfokozatú (+hátramenet), saját fejlesztés. A vízhûtéses motor miatt jobb lett a kocsi hûtése és fûtése. A motor mérete miatt a benzintankot a csomagtartó alá (kívül) helyezték el (28L). A kocsi elejét számos ponton megerõsítették Az elsõ futómû is változott. Változott az elsõ fék, tárcsafékes lett és a kerekek kivitele is. A megújult mûszerfalon a km óra mellet egy kombinált mûszer tájékoztat a hûtõközeg hõmérsékletérõl és a benzinszint-állásról. Megtalálható még olajnyomás- és fékellenõrzõ, továbbá a vészvillogó visszajelzõje is. Billenõkapcsolók sora található a mûszerfalon: vészvillogó, hátsóablakfûtés, hátsó ködlámpa, kétfokozatú ventilátor, Universal kivitelnél a hátsó ablakmosó/törlõ, némely kivitelnél az elsõ ködlámpa kapcsolója.. Újak a hûtés és fûtés kezelõ szervei is. Az ülések fejtámlásak, az utasokat automata övek védik, a kormány négyküllõs (mind a 601S deLuxe-bõl való). Az új padlóváltó miatt az elsõ szõnyeg ki van vágva. Érdekesség. hogy a váltó nem középen van; az „anyósülés” felé van egy kissé eltolva. Újdonság a két, kormánynál lévõ ún. bajuszkapcsoló: a baloldali az irányjelzõ, reflektor/fény- kürt; a jobboldali az ablaktörlõ intervallumkapcsolója. Ezek az újdonságok mind az 1.1 S, mind az 1.1‘89-ben megtalálhatóak voltak. Teljesen újak a belül fém merevítéses, új formájú és nagyobb mûanyag lökhárítók (elõl/hátul), a már szintén említett új hátsólámpák (integrált ködzáró és tolatófénnyel). A felszereltségbõl nálunk, Magyarországon hiányzott a hátsó biztonsági öv (A rögzítési pontok megvannak!), az elsõ ködlámpák és azok kapcsolója. Említésre méltó még az Universal - nálunk is - szériafelszereltségét képezõ kalaptartó, amely nagy mérete miatt nem túl praktikus elem.
Mindeközben történtek meg nem valósult próbálkozások is Trabant-gyártás történetében. A hatvanas évek végén a sorozatgyártás küszöbére érkezett a Trabant 601 utóda, a fantáziadúsan 603-ra keresztelt autó, ami igencsak forradalmi konstrukció volt. Megtartotta elõdje elõremutató jellegzetességeit, az elsõkerékhajtást és a mûgyanta és gyapothulladékból komposztált duroplaszt karosszériát. De a formavilág és a hajtáslánc egyre csak korszerûsödött. A kétütemû kéthengeres helyére Wankel-motort álmodtak a bátor keletnémet mérnökök. Azonban a tervezés és kivitelezés során túl sok probléma merült fel, így 1968-ban nem kapta meg a gyár az engedélyt e csodamasina gyártásához. Bár már szériaérett volt az autó, mégsem készült a 603-asból egyetlen darab sem. Azt rebesgetik, a Trabant 603 mégsem halt meg teljesen: egy másik autógyár fizetett a koncepcióért és azt felhasználta egy pár évvel késõbbi modelljéhez, igaz, Wankel-motor és duroplaszt karosszéria nélkül. Ez a modell Volkswagen Golfként lett ismert.
A Trabant még mindig életünk része, valaki örül ennek, vannak, akik ki nem állhatják a kis pöfékelõket. Körülbelül 3 millió Trabantot adtak el összesen. Ezt az értéket összehasonlítva a Mini Morris 1,2 milliós eredményével, azt mondhatjuk, hogy a Trabant sikeres kisautó volt.
Trabant modellek
P70 (1955-1959)
A legelsõ sorozatban gyártott modell. Összesen 36.786 db készült belõle. Motorja 2 ütemû vízhûtéses. Alvázas autó, az utastérben fa padlózat volt. Többféle kivitelben volt kapható (cabrio, coupe) de ezekbõl csak kevés készült.
P50 (1957-1962)
Az elsõ Trabant típus, bár a legelsõ szériák még az AWZ P50-es jelzést és emblémát viselték. Az ezek után következõ széria már trabant tipusú volt és az a bizonyos S betû lett a jele is. Ezeken a sorozatokon még nem volt díszléc oldalt, az ablaktörlõ pedig jobbra állt. Ezek után került gyártásra a már ismeretes ívelt díszléces modell. Összesen 131 434db készült belõlük.
A P50 elölrõl
|
A P50 hátulról
|
500 (1960-1963)
A már jól bevált forma csak 1 egyenes díszléccel. Megjelennek az elsõ kombiverziók is és az úgynevezett camping modell, amely elhúzható tetõvel bírt. Motorikusan volt némi továbbfejlesztés.
600 (1963-1964)
A 600-as széria új motort kapott 100 cm3-vel nagyobbat. Külsõleg csupán annyi változás történt, dupla díszléc került az oldalára.
601 (1964-1989)
Ez lett a legismertebb és legtovább gyártott széria. Összesen: 2 774 821 db készült belõle. Az elsõ sorozatot még díszléccel álmodták meg a tervezõk, ám ez nem valósult meg. Ezek után rengeteg apróbb változtatáson esett át az autó. Külsõleg a kerek lökhárítókat szögletesek váltották fel, a vékonyoszlopot vastag oszlopra cserélik ám a kombikon marad a vékony, a homloklemez másik díszrácsot kap, mûanyag kilincsek, fekete gumilapok, többlyukas felni. Szerkezetileg: kétkörös fékrendszer, új elsõ futómû, 12 V-os elektromos rendszer, elektromos gyújtás és egyéb extrák. 1989-re szinte minden megváltozott benne. A 601-esbõl készült az úgynevezett Tramp is, amely kabrió volt, és eredetileg a határõrség számára gyártották.
A 601-es elölrõl...
|
...oldalról...
|
... és hátulról
|
A 601-es motorháza
|
Trabant Tramp
|
A 601-es kombiváltozata
|
1.1 (1989-1991)
A korral haladni kellett ezért megalkották a négyütemû Trabit. Mûszakilag teljesen le lett cserélve minden benne, kivétel a hátsó felfüggesztés. Motorját kicserélték egy kisebb típusú Volkswagen Polo motorjára, mely egy 1100 cm³-es 4 ütemû gép. Botváltós lett, elõl tárcsafék, új osztókörû felni, új mûanyag lökhárítók, hátsólámpa, mûszerfal és egyebek. Ebbõl is gyártották a Tramp-et de ezt már az átlagpolgár is megvehette, újdonságnak számított viszont a Pick-Up. A négyütemûekbõl összesen 38 122 db-ot gyártottak le. Négyütemû lett a 3 000 000. Trabi is.
A Trabant 1.1 limuzin...
|
...és kombi változata
|
Az 1.1-es motorháza
|
Fõbb technikai adatok (a Trabant 601 S modell alapján)
A Trabant gépkocsik az 1100-as modell kivételével kétütemûek voltak. Motorjuk léghûtéses (P70 vízhûtéses volt), kéthengeres-kétütemû forgótárcsás beömlésvezérléssel. 594,5 cm³ hengerûrtartalom. Sûrítés 7,6:1. Teljesítménye 4 200-as fordulatnál 26 lóerõ. Nyomatéka 54 Nm 3 000-es fordulatnál. Nincsenek szelepek, vezérmûtengely, vezérmûszíj, sem pedig benzinpumpa. Ez utóbbi helyett a benzinadagolás egyszerûen megoldott: a benzincsöböl "esik" a porlasztóba az 1:40-es keverék a 24/26 literes benzintankból. Olajcserére sincs szükség,a kenést a benzinbe kevert olaj végzi. Erõátvitel: fronthajtás, szinkronizált, 4-sebességes-váltómû, a 4. sebességben szabadonfutóval. Karosszéria: négyüléses limuzin 2 ajtóval, lemezkarosszéria mûanyagburkolattal, az alváz 2 mm-es lemezbõl készült. A kocsi méretei szerint 3,55 m hosszú, 1,5 m széles és 1,44 m magas.
Ennyi volt
A Trabant-mûvek valamikori cégét, a sachsenringi hengermûvet
sikerült eladni a felszámolási eljárás beindítása után három évvel a
lipcsei HGM csoportnak. A csõdeljárási megbízott, Bruno Kübler Zwickauban
közölte, hogy a valamikori Trabant-présmû továbbélése biztosított. A
befektetõ 170 dolgozót vesz át a cég 200 alkalmazottjából. A vételárat
nem hozták nyilvánosságra.
A Trabant mûvekbõl 1990. április végéig összesen 3,7 millió autó került ki.
