A SWOT betûszó angol feloldása: strengths, weaknesses, opportunities, threats, amit magyarra így fordítha­tunk: erõsségek, gyengeségek, lehetõsé­gek, fenyegetések. Az elsõ szópár, az erõsségek és gyengeségek a vállalat sa­ját belsõ tulajdonságaira vonatkozik. A következõ két szó, a lehetõségek és fenyegetések a külsõ világra, a vállalat környezetének hatására hívja fel a fi­gyelmet.

A SWOT-elemzés a stratégiai elemzés eszköztárának része. Jelenté­se: a vállalat erõs és gyenge pontjainak értékelése a környezet által kínált le­hetõségek és a kívülrõl érkezõ fenye­getések fényében. Az elemzés elvégzé­sének célja az, hogy látni lehessen, me­lyek a vállalat számára leginkább megfelelõ stratégiai alternatívák a ren­delkezésre álló választékból.

Az elemzés menetét a négy figye­lembe veendõ szempont határozza meg sorrendi megkötöttség nélkül; az a fontos, hogy minden lényeges kér­dés elõkerüljön. Az elemzés elvégzését megkönnyítõ, mechanikusan alkal­mazható módszer nem áll rendelke­zésre. Ez érthetõ is, hiszen a vállalatok egyedi, saját problémáit kívánjuk ele­mezni, tehát nem járhatunk el semati­kusan, ha tényleg az adott vállalatra szabott megoldással akarunk elõállni.

A vállalatok mûködésére és straté­giai döntéseire hatást gyakorló külsõ környezet fogalma rendkívül tág, ma­gában foglalja a népességben bekövet­kezõ változásoktól a gazdaságpolitikai elképzelések változásán át a kultúra átalakulását, hogy csak néhányat em­lítsünk a felmerülõ szempontok közül.

Ha a környezetet ebben a rendkívüli összetettségében szeretnénk rendsze­res módon feldolgozni saját stratégi­ánk kialakításához, akkor lehetetlenre vállalkoznánk. A környezetbõl érkezõ impulzusok közül a vállalat szempont­jából fontosakat kell kiválasztani. A vá­lasztás szakértelmet és ismereteket kí­ván mind az elemzendõ környezeti kérdés, mind pedig a vizsgált vállala­tot illetõleg.

Bár nincs és nem is lehet minden lehetséges kérdést kimerítõ lista az elemzéshez, azért vannak támpontok a környezeti elemzéshez. A legtágab­ban vett vagy idegen szóval makrokör­nyezet nem más, mint egy adott ország vagy egy nagyobb egység, mint példá­ul az Európai Unió. A makrokörnye­zet elemzésénél figyelembe vehetõ fõ tényezõcsoportok esetén a politikai, a gazdasági, a társadalmi, a technoló­giai, a környezeti és a jogi környezet­ben bekövetkezõ, az adott vállalat jövõjét alapvetõen meghatározó válto­zások kimutatása a cél (PESTEL-elem-zés). A vállalat termékeinek piacai is átalakulhatnak. A piacokon bekövet­kezõ stratégiai változások feltárásának keretét az iparágelemzések és a mar­ketingkutatás jelentik. A feltárt kör­nyezeti változások közül érdemes ki­választani a legfontosabbakat. Ezek száma vélhetõen nem lesz több hozzá­vetõlegesen fél tucatnál. A szempon­tok leszûkítésének célja a markáns és meghatározó stratégiai összefüggések­re való összpontosítás.

A belsõ tényezõk vizsgálatának célja a versenyképesség szempontjából meghatározó vállalati képességek és a legfontosabb erõforrások azonosítása. A vállalat erõs és gyenge pontjainak megtalálásában segítséget nyújthat az értéklánc elemzése. Az erõsség és a gyengeség viszonylagos fogalmak. Az elemzett vállalat képességeit a többi versenytárséhoz hasonlítva derül csak ki, hogy azok jobbak vagy rosszabbak. Az erõs és gyenge pontok megtalálá­sában sokat segíthet a legjobb verseny­társakhoz való viszonyítás, azaz egy benchmarking elemzés. A stratégiai elemzés szempontjából fontos erõssé­gek és gyengeségek száma általában nagyjából hasonlóan alakul, mint a fe­nyegetéseké és lehetõségeké.