Az OPT (Optimized Producion Technology, vagyis optimalizált termelési technológia) egy integrált termeléskészletezési rendszer, melynek középpontjában a folyamatokban meglévõ szûk keresztmetszetek állnak. Kiindulópontja, hogy minden vállalat elsõdleges célja pénzt termelni és minden egyéb más, amit tesz, csak e cél eléréséhez szolgáló eszköz.
Az OPT elveinek kialakítása Eli Goldratt izraeli fizikus nevéhez fûzõdik, aki 1984-ben megjelent/4 cél (The Goal) címû könyvében elõször írta le a rendszer mûködését. A könyvbõl több mint 3 millió példányt adtak el és tucatnál több nyelvre lefordították, s évek múltán is az üzleti könyvek sikerlistáinak élén található. A népszerûséghez minden bizonnyal a forma (regény formájában megjelenõ üzleti ismeretek) is hozzájárult, de a két évtizedes töretlen siker a releváns mondanivalót is igazolja.
Az OPT gondolatrendszerében néhány fogalom a szokásostól némileg eltérõ jelentést kap. A szemléletmód az üzleti teljesítmény két szintjét - a vállalatit (pénzügyit) és az üzemit (mûködésit) - különbözteti meg. A vállalati szintû mérés teljesítménymutatói a nettó nyereség, a befektetés arányos hozam (ROI) és a pénzáramlás (cash flow). Goldratt szerint a pénzügyi mérés nem megfelelõ az üzemi szinten, így ott más mutatókat kell alkalmazni. A mûködési mutatók sorába a kibocsátó képességet (értékesítési árbevételt), a készleteket és az üzemeltetési (mûködési) költségeket sorolja. A kibocsátó képesség az OPT fogalomrendszerében nem a termelésre, hanem az értékesítésre vonatkozik: a vállalat az értékesítésen keresztül pénzt termel, a kibocsátó képesség a vállalathoz „bejövõ" pénzt méri. A készlet az a pénzmennyiség, amelyet a vállalat a késõbb értékesíteni kívánt javak megvásárlásába fektet, azaz a „bent lévõ" pénzt méri. (Ide az OPT felfogás nemcsak a hagyományosan értelmezett készletet sorolja, hanem például a beruházásokat is.) Az üzemeltetési (mûködési) költség az a pénz, amelyet a vállalat arra költ, hogy a készletet kibocsátássá változtassa, azaz a „kiáramló" pénzt méri. Ez a mutató tartalmazza például a munkabért. Üzemi szinten a vállalat célja az elõzõkben felsorolt mutatók javítása, azaz a kibocsátás növelése úgy, hogy párhuzamosan a készletet és a mûködési költséget csökkentik. Fontos, hogy a kibocsátás ebben a logikában nem a megtermelt, hanem az értékesített termékeket jelenti.
Az OPT középpontjában a szûk keresztmetszet kW. Definíció szerint a szûk keresztmetszet olyan erõforrás, amelynek kapacitása egyenlõ a piaci igénnyel vagy alacsonyabb annál. Az üzem (termelõ vagy szolgáltató rendszer) kapacitását, kibocsátó képességét tehát a szûk keresztmetszet kapacitása határozza meg.
Az OPT logikáját Goldratt kilenc törvényben fogalmazta meg:
Nem a kapacitást, hanem a folyamatot kell kiegyensúlyozni. Ez azt jelenti,
A nem szûk keresztmetszetek kihasználását a szûk keresztmetszetek határozzák meg. Mivel a rendelkezésre álló erõforrások kihasználtságát a szûk keresztmetszetek határozzák meg, így a tervezés és irányítás során ezekre kell koncentrálni.
Egy erõfonás igénybevétele nem feltétlenül jelenti az erõforrás hasznosítását is. Az igénybevétel és a hasznosítás csak a szûk keresztmetszet esetében lehet azonos.
A szûk keresztmetszeten elért 1 óra veszteség az egész rendszer számára veszteséget jelent. Mivel a szûk keresztmetszet kapacitása megegyezik az üzem kapacitásával, így a szûk keresztmetszet potenciálját kell maximalizálni,
A nem szûk keresztmetszeten elért 1 óra nyereségnek nincs tényleges haszna. Ez arra mutat rá, hogy például a nem szûk keresztmetszet esetében az állásidõ nemcsak szükségszerû, de kívánatos is, mert ez nem elvesztett outputot jelent, hanem elkerült készletet.
A szûk keresztmetszet határozza meg a kibocsátást és a készleteket is. Ebbõl adódik az, hogy a szûk keresztmetszetet maximális kihasználtságon kell üzemeltetni.
A szállítási sorozatnagyság nem feltétlenül egyezik meg a gyártási sorozatnagysággal Ez azt jelenti, hogy kisebb sorozatnagyságokban állítjuk elõ a termékeket a nem szûk keresztmetszeten, majd ezt egyben dolgozzuk fel a szûk keresztmetszeten.
A sorozatnagyság nem rögzített. A sorozatnagyság függ az ütemezéstõl és a mûködéstõl.
A termelés ütemezését az Összes korlát, figyelembevételével kell elvégezni. Az átfutási idõ az ütemezés eredménye és nem elõre meghatározott fix idõ.
Összességében az OPT a termelés pazarlását kívánja megszüntetni úgy, hogy a kritikus erõforrásokra, a szûk keresztmetszetre koncentrál, amely a rendszer teljes kibocsátását meghatározza.
Az OPT rendszert elsõsorban homogén termek szerkezet és mûhelyrendszerû termelési rendszer esetében alkalmazzák. Az OPT továbbfejlesztett változata a „korlátok elmélete", amely probléma megoldási megközelítésként lett népszerû.
