A logisztika a vállalati mûködés egyik kulcsfontosságú funkciója, egyben szemléletmódja, melynek feladata az anyag- és az információáramlások összhangjának biztosítása a vállalaton belül, illetve az üzleti partnerekkel (ve­võkkel, szállítókkal) való kapcsolattar­tás során. A fogalom hazánkban az 1990-es években kapott nagyobb fi­gyelmet, a délszláv háborúk idején a NATO-csapatok utánpótlását biztosí­tó logisztikai egységek kapcsán. Bár ez a terület látszólag távol áll az üzleti élettõl, rámutat a gyökerekre. A logisz­tika történetét az ókorig vezetik vissza, Nagy Sándor vagy a Római Birodalom hódításait említve. A csapatok mozga­tása és utánpótlásának megszervezése, az élelem, a ruházat, a fegyverzet idõ­ben megfelelõ helyre való eljuttatása nehéz feladat volt, logikus gondolko­dást („logisztikos") és jó szervezõkész­séget igényelt.

Hasonló jellegû feladatókkal nap mint nap szembesülünk az üzleti (de a hétköznapi) életben is. Biztosítani kell a termelõ vagy szolgáltató tevékenysé­gek végzéséhez szükséges alapanya­gok, eszközök rendelkezésre állását, a késztermékeket idõben el kell juttatni a fogyasztókhoz gyakran az ország (vi­lág) távolabbi részeibe, s mindezt lehe­tõleg minél kisebb erõforrás-ráfordítás mellett. A logisztikát sokan „az ellátás tudományának" nevezik. Egy korábbi megfogalmazás szerint feladata annak biztosítása, hogy: rendelkezésre álljon a megfelelõ áru a megfelelõ idõben, a megfelelõ helyen, a megfelelõ mennyi­ségben és a megfelelõ minõségben. In­nen az 5M (Megfelelõ) kifejezés: az angol 5R (right product, right time, right place, right quantity, right quality) magyar változata. Az elõbbieket sokan a „megfelelõ költség"-gel egészí­tik ki, melyet pontosabb, ha minimális költségként fogalmazunk meg, mely adott vevõkiszolgálás, szolgáltatási színvonal biztosításához kapcsolódik.

A logisztika keresztmetszeti funkció) közvetve vagy közvetlenül kapcsolat­ban áll szinte valamennyi vállalati funkcióval. Fontos jellemzõje a folya­matorientáció: a vállalati folyamatok szakaszait tekintve a --beszerzés, a ter­melés (szolgáltatás) ellátását és az elosz­tás (disztribúció) megszervezését fogja át. Fõbb tevékenységei a kész­letgazdálkodás, a tárolás (raktározás), az anyagmozgatás, a csomagolás, a komissiózás) a szállítás és az elõbbiekhez kapcsolódó adminisztrációs felada­tok, az ellenõrzés és az információáram­lás biztosítása. Napjainkban egyre hangsúlyosabban jelenik meg az igény a hulladékkezelésig illetve a reverse lo­gisztika iránt. E feladatok sokszínûsé­ge is jelzi, hogy a logisztika intenzíven igényli a különbözõ szakmák (mérnö­kök, közgazdászok) együttmûködését.

A logisztikai gondolkodásmód alapja a rendszerszemlélet. Eszerint nem elegendõ egyetlen szempontra összpontosítva optimalizálni, például önmagában a készleteket vagy a szál­lítási költségeket csökkenteni, az anya­gi és a kapcsolódó információ- és értékáramlások egészét kell vizsgálni. A logisztikai döntések során számos átváltással találkozhatunk, amikor egy-egy kiemelt jellemzõ, teljesít­ményelem javítása más területe(ke)n visszaesést okozhat. A készletszint csökkentése például a kereslet nem megfelelõ felmérése esetén jelentõ­sen megnövelheti a rendelésteljesítési idõt, illetve készlethiányhoz és elvesz­tett eladásokhoz is vezethet. A logisz­tikai rendszer megtervezése során a vállalatoknak számolniuk kell ezekkel az átváltásokkal. Ezek figyelembevéte­lével kell kialakítaniuk a vállalati stra­tégiát leginkább támogató rendszert és módszereket mind a fizikai infrastruk­túra, mind az üzletpolitika, döntési el­vek tekintetében.