LeanDesign.hu - Értéket adunk!
Navigáció:

KRITIKUS ÚT-ELEMZÉS (CPM)

 

A kritikus út elemzése a projektme­nedzsment során használt tervezési és elemzési eszköz. A vállalati mûködés során gyakran elõfordul, hogy projek­tekben kell dolgoznunk. Egyes ipar­ágak szinte teljes egészében projektek­re épülnek. Egy elterjedt meghatáro­zás szerint a projekt egymáshoz kapcsolódó tevékenységek sorozata, amely meghatározott termék vagy szolgáltatás elõállítására irányul.

Egy projekt általában meghatáro­zott kezdési és befejezési idõponttal, s - tegyük hozzá - gyakran elkülönített erõforrásokkal rendelkezik. A projek­tek a vállalati mûködés természetes ve­lejárói. Bizonyos iparágakban, tevé­kenységeknél - például az építõipar, a tanácsadás, a konferenciaszervezés, a könyvkiadás - a termelés, illetve a szol­gáltatások elõállítása projektek formá­jában zajlik. Ugyanakkor a „hagyomá­nyos" termelési vagy szolgáltatási te­vékenységet folytató cégek életében is gyakran jönnek létre projektek vala­mely konkrét, a mindennapi tevékeny­ségen kívül esõ feladat megoldására. A projektek gyakori tárgya például va­lamely beruházás megvalósítása, új termék bevezetése, informatikai fej­lesztés megvalósítása, integrált válla­latirányítási rendszer bevezetése, egy outsourcing döntés végigvitele. Az üzleti folyamatok bizonyos elemei, például a kutatás-fejlesztés vagy a ter­mékbevezetés a legtöbbször projektek keretében folynak.

A projektek tehát jellemzõen vala­mely meghatározott cél, feladat végre­hajtására jönnek létre. Elkülönült erõ­forrásokkal, általában önálló költségvetéssel mûködnek, létük idõben kor­látozott: az adott feladat végrehajtásá­ig, megvalósításáig tart. A projektben résztvevõk jellemzõen a rutinfelada­taikon kívül esõ feladatokat látnak el, s gyakran a szervezet különbözõ része­iben dolgozó munkatársak dolgoznak együtt egy-egy projekten.

Az 50-es évekbõl származó hálóter­vezési technikák a projektek tervezésé­nek és menedzselésének fontos eszkö­zei. A két legismertebb módszer a CPM és a PERT. A CPM-et (Critical Path Method), vagyis a kritikus út módszerét a Du Pont cégnél fejlesztet­ték ki a gyártási folyamatok karbantar­tási szüneteinek ütemezését támogató eszközként. A PERT (Program Evaluation and Review Technique) mód­szerét a Poláris rakéták fejlesztésekor használták, melynek során több mint 3000 beszállító, együttmûködõ part­ner tevékenységét kellett összehangol­ni. Jellemzõ különbség, hogy a CPM - mely rutintevékenységek támogatá­sára alakult ki - fix idõbecslésekkel dolgozik. Ezzel szemben a PERT ese­tében - amely bizonytalanabb, keve­sebb elõzetes tapasztalattal bíró terü­letre irányult - minden tevékenység­hez három idõbecslést adnak meg (az optimista, a pesszimista és a legvaló­színûbb), s ezek segítségével határoz­ható meg a projekt befejezésének vár­ható ideje, illetve az, hogy milyen va­lószínûséggel fejezhetõ be a projekt a tervezett idõn belül.

A hálótervezés során elõször azono­sítanunk kell a projekt megvalósításá­hoz szükséges feladatokat, a résztevé­kenységeket, s meghatározni ezek kapcsolatrendszerét, hiszen egyes felada­tok csak más tevékenységek befejezé­sét követõen kezdhetõk el. Ezen infor­mációk ismeretében felrajzolható a projekt hálóterve, amely vizuálisan áb­rázolja a projekt megvalósításának lé­péseit. Átláthatóvá teszi az egyes tevé­kenységek, feladatok kapcsolatrend­szerét, egymástól való függését. A hálórajz segítségével könnyen átlát­hatjuk azt is, mely tevékenységek vé­gezhetõk párhuzamosan. Az egyes fel­adatok idõszükségletének becslését követõen meghatározhatjuk, hogy várhatóan mennyi idõ szükséges a pro­jekt végrehajtásához, mely tevékeny­ségek „kritikusak", s csúszásuk ve­szélyeztetheti az egész projekt idõben történõ befejezését.

A CPM nevét adó „kritikus út" a leghosszabb út a projekt hálójában. Ha a kritikus úton lévõ tevékenység vég­rehajtása késik, az egész projekt csú­szik. Ugyanakkor az un. nem kritikus tevékenységek tartalékidõvel rendel­keznek, ezek csúszása nem veszélyez­teti a projekt befejezését. Ezen isme­retek birtokában könnyebben gazdál­kodhatunk a projekthez rendelt erõforrásokkal. A nem kritikus tevé­kenységeket például - bizonyos idõ­határok között - a kevésbé terhelt idõszakokra ütemezhetjük. Ha pótlólagos erõforrások bevonásával lehetõség van a tevékenységek gyorsítására, akkor ezeket érdemes a kritikus tevékenysé­gekre fordítani - ügyelve arra is, hogy nem változott-e meg a kritikus út, nem léptek-e be újabb kritikus tevékenysé­gek. Aranyszabály, hogy csak a kriti­kus tevékenységek gyorsítása járul hozzá a projekt gyorsabb befejezésé­hez, így a nem kritikus feladatokra for­dított pótlólagos erõforrások önma­gukban nem segítik a projekt határide­jének betartását, illetve a befejezés elõrehozását.

Minden projekt sikere szempontjá­ból kulcsfontosságú, hogy miként si­kerül összehangolni a célokat (eseten­ként a szerzõdésben vállalt kötelezett­ségeket, például határidõket) és a felhasznált erõforrásokat. A projektek értékelésének fõ szempontja a kitûzött cél elérése, s az idõ- és erõforrás-ráfor­dítás nagysága. Általában egyes tevé­kenységek, feladatok gyorsíthatok pótlólagos erõforrások bevonásával, kérdéses azonban, hogy hogyan hat ez a projekt költségvetésére. A különbö­zõ projektmenedzsment-technikák e kérdéseket is kezelik.