LeanDesign.hu - Értéket adunk!
Navigáció:

KAIZEN - A FOLYAMATOS TÖKÉLETESÍTÉS

 

A kaizen egy olyan folyamatos és fokozatos tökéletesítési koncepció, amely jelentõsebb beruházások nél­kül, az üzleti stratégia szerves része­ként képes mozgósítani a szervezet valamennyi tagját a minõség tökélete­sítését célzó fejlesztések megvalósítá­sára.

A kaizent mint átfogó minõségfej­lesztési koncepciót elõször Masaaki Imái termelésszervezési vezetési ta­nácsadó és minõségguru definiálta a Kaizen - a japán siker kulcsa a ver­senyben címû híres könyvében. (A ka­izen szó két alkotóelembõl áll: kai = változás, zen = jó.) Ez a könyv a nyolc­vanas évek nagy minõségi forradalmá­nak egyik meghatározó mûve, átfogó képet ad azokról az összefüggésekrõl, amelyek a minõségmenedzsmentben élenjáró japán ipari vállalatokat jelle­mezték. Azóta a nyugati világ behozta lemaradását, bár sokak szerint a szab­ványnak megfelelõ minõségbiztosítási rendszerek nem követelik meg az ál­landó tökéletesítést, szellemiségben távol esnek a klasszikus kaizen alapelvektõl.

A kaizen az apró, de folyamatos lé­pésekre épül, melyek egy-egy alkalom­mal kevés tõkét igényelnek, ugyanak­kor kis kockázattal járnak. Szemben azzal, amikor a céget nagy befektetés­sel ugrásszerûen modernizálják, ma­gasabb szintre emelik.

Imái megfogalmazása szerint a kai­zen alapja a minõség, a költség és a kiszolgálási idõ (QCD: quality, cost, delivery) hármasának fogyasztóorientált megközelítése: a minõség folyamatos fejlesztése annak érdekében, hogy a vállalat megfeleljen a vevõi elvárások­nak, a költséggazdálkodás folyamatos fejlesztése annak érdekében, hogy a vállalat kedvezõ áron kínálhassa vevõi­nek termékeit és szolgáltatásait, és a kiszolgálási rendszer fejlesztése annak érdekében, hogy megfeleljen a vevõk pontos szállításra vonatkozó elvárásai­nak. (A folyamatos fejlesztés, illetve költségcsökkentés célja az ún. japán költséggazdálkodási megközelítések­ben, így a kaizen költséggazdálkodás­ban is megjelenik; célköltségszámítás.)

A kaizen célja tehát a versenyké­pesség növelése a vásárlók jobb kiszol­gálása és a veszteségek lefaragása ré­vén. Kiterjed a morál, a biztonság javítására és felöleli a vállalati mûkö­déshez szükséges összes tevékenysé­get. Hatáskörébe tartozik a termelés fokozása, a termékek és szolgáltatások minõségének javítása, a veszteségek, a költségek csökkentése, az ütemezés betartása, a hatékonyság emelése stb. Mindemellett a hatékonyság javítása is lényeges szempont, hogy a szervezet gyorsan tudjon reagálni a váratlan ha­tásokra. Alappillérei a partnerközpon­túság, a folyamatirányítás és a személy­zet teljes körû elkötelezettsége.

Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a nulla hibaszint elérését kitûzõ, úgynevezett nulla hiba és a hat szigma megközelítés hasonló az említett törekvésekhez.

Az üzleti folyamatok újjáalakítása (BPR), illetve az innováció tõkebe­fektetést igényel. Rövid idõtartamú, látványos, hirtelen megújulást hoz­nak, hosszabb távon pedig szakaszosságot eredményeznek. Az elért ered­mények az újabb ráfordításig nem változnak vagy csökkenhetnek. A kaizennél a kis lépésekkel történõ elõre­haladásban az emberek szellemi ké­pességét, tudását, tapasztalatát hasz­nosítják. Az eredmény, a javulás folyamatosan jelentkezik. A kaizen akkor is sikeresen alkalmazható, ha nincs lehetõség a pénzeszközökkel való fej­lesztésre.

A kaizennél a vezetõi munka három fõ területre irányul: fenntartás, javítás, innováció. Fenntartás alatt értjük mindazon intézkedéseket, amelyek a rendszerek szinten tartásához szüksé­gesek. A javítás jelenti azokat a tevé­kenységeket, amelyeket a meglévõ helyzet jobbítása érdekében végeznek. Ez valósítható meg a kaizennél. Az in­nováció pedig az áttöréses fejlesztési munkát jelenti.

A rövid távú, profitorientált gon­dolkodásmódnál a vezetõk megköze­lítése eredménycentrikus, az ered­mény az elsõdleges, alapvetõen erre épül a vezetõk és a dolgozók minõsítése, ösztönzése. A kaizen megközelí­tés folyamatorientált gondolkodás­mód, amelyben a vezetés folyamat­centrikus, a folyamatra koncentrál és az embereket abban segíti, hogy a fo­lyamatot tökéletesítsék, amelynek kö­vetkeztében az eredmények is jelent­keznek.

A kaizen megközelítés akkor lehet sikeres, ha áthatja a szervezeti kul­túrát. Éppen ezért az alkalmazás egyik legfontosabb feltételeként a felsõveze­tõi elkötelezettséget említik a szakér­tõk. Fontos, hogy a szervezet minden tagja magáénak vallja a megközelítést, s elfogadja, hogy a fejlesztési lehetõsé­gek keresése egy véget nem érõ folya­mat. A kaizen nem egy-egy alkalomra szóló rövid távú fejlesztési projekt: a mindennapi mûködés, a vállalati kul­túra részévé kell válnia ahhoz, hogy eredményes legyen. A kaizen szemlé­letmód alkalmazása gyakran a teljes körû minõségmenedzsment bevezetésé­nek építõköve is egyben.