LeanDesign.hu - Értéket adunk!
Navigáció:

INTEGRÁCIÓ

 

Korunk egyik gyakran használt kifeje­zése az integráció. Beszélünk európai integrációról és atlanti integrációról vagy éppen integrált logisztikai és in­formatikai rendszerekrõl. Az integrá­ció latin eredetû szó, jelentése egysé­gesülés, beilleszkedés, beolvasztás, egységek együttmûködése. Az integrá­ció széles értelemben közeledést, összeolvadást, összekapcsolódást je­lent, míg a menedzsment rendszerek az „integráció a folyamatok és az õket irányító döntések közötti kapcsolat­rendszer sokoldalúságát és a kapcso­latok szorosságát" írják le (Chikán, 2003).

Vállalatok esetében beszélünk ver­tikális, horizontális és hierarchikus in­tegrációról. A hierarchikus integráció alatt a vállalati döntési szintek haté­kony összekapcsolását értjük, míg a vertikális és a horizontális integráció túl­lép a vállalat határain s korábbi tevé­kenységi körén. A vertikális integráció a termelési, elosztási folyamatok két vagy több különbözõ szakaszának egyetlen cégben való egyesítése, míg a horizontális integráció a termelés ugyanazon szakaszában mûködõ kü­lönbözõ egységek összefogása egyet­len cégben.

A termelési, elosztási folyamatok (ellátásilánc-menedzsment) termé­szetüknél fogva szakaszokra bomla­nak. A különbözõ szereplõk közötti munkamegosztás folyamatosan vál­tozhat a környezet változásainak függ­vényében. A feladatok részfeladatokra bonthatók vagy éppen több feladat ke­rülhet összevonásra. A feladatok elvég­zésének költségei is változhatnak. Minden ilyen esetben felmerül a kérdés, hogy az ellátási láncban mûködõ válla­latok kihelyezzenek eddig végzett tevé­kenységeik közül néhányat (outsourcing) vagy éppen próbálják meg integ­rálni a beszállítók, illetve vevõik tevé­kenységeit, vagy csak azok egy részét.

Vertikális integrációról akkor be­szélünk, amikor a termelési, elosztási folyamat több elemét egyetlen cég fog­ja össze. A vertikális integráció egyik mérõszáma a gyártási mélység, ami a vállalat által hozzáadott érték és a tel­jes ellátási láncban hozzáadott érték hányadosa. Míg a Ford klasszikus ter­melési rendszerében a múlt század ele­jén ez a mutató még a 100 százalék­hoz közelített, ma már gyakran elõfor­dul az autóiparban, hogy a gyártó kevesebb, mint 20 százalékát adja a sa­ját neve alatt futó autónak. Jelentõs csökkenéshez vezetett e területen a karcsú termelés módszereinek megjele­nése az 1990-es évek elején.

A vertikális integráció kétfélekép­pen képzelhetõ el: ha a beszállítók irá­nyába terjeszkedik a vállalat, visszafe­lé irányuló integrációról beszélünk, amikor pedig a disztribúcióba kapcso­lódik be, elõreirányuló integrációról van szó. Elõbbire jelentenek példát azok a hazai kereskedelmi vállalatok, melyek a kiskereskedelmi tevékenység elindí­tása után indultak el visszafelé az ellá­tási láncban, kialakítva saját nagyke­reskedelmi rendszerüket. Az elõreirá­nyuló integrációra példa a Nike, ahol az 1990-es évek elején integrálták eu­rópai disztribútoraikat, hogy egységes politikát követhessenek az európai uniós értékesítésben.

A vertikális integráció modern pél­dáját jelenti az ún. virtuális integráció. Magretta (1998) a Dell példáján ke­resztül ismerteti a tulajdonlás nélkül megvalósuló kvázi tulajdonosi kontroll kialakításának lehetõségét. Az integrá­ció alapja itt az informáltság. (A ha­gyományos körülmények között ezt a tulajdonlás biztosítja.) Eközben itt nincs szó tényleges feladatok átvételé­rõl, ennek ellenére a Dell a kapcsoló­dó integrált cégek minden egyes te­vékenységét irányítani tudja. Az irá­nyítás alapja egy olyan rendszer, amelyben a vállalat és vevõi közti szo­ros, közvetlen, a szervezeti rétegek közti átjárhatóságot, valamint infor­mációáramlást lehetõvé tevõ kapcso­latot alakítanak ki. A vertikális integ­ráció problémájával („Piac vagy hie­rarchia?") részletesen foglalkozik a tranzakciós költségek elmélete.

Párhuzamosan tevékenykedõ ellá­tási láncok azonos fázist képviselõ ele­mei is összekapcsolódhatnak egyetlen szervezetben. Adott tevékenység volu­menének növelésével méretgazdaságossági és választékgazdaságossági ha­tások érvényesíthetõk. A horizontális integráció egyik kiemelt területe a ver­senyjogi szabályozásnak, ugyanis eredményeként meghatározó piaci pozíció alakulhat ki, ami sértheti a fo­gyasztó érdekeit.

Mind a vertikális, mind pedig a ho­rizontális integráció egyértelmû célja, hogy a vállalat kiterjessze koordináci­ós és ellenõrzési lehetõségeit az ellátá­si lánc mentén vagy éppen horizontá­lisan az adott tevékenység szintjén, s ezáltal javítsa üzleti teljesítményét, versenyképességét.