z innováció - tágan értelmezve - a fogyasztói igények kielégítésének új, a korábbinál magasabb minõségû módja. A magasabb szinten történõ igény kielégítés nem csupán új termék, új technológiai eljárás vagy új szervezeti megoldás bevezetését jelenti, hanem azt, hogy az innováció révén a fogyasztó új, nagyobb értékhez jut. Az innováció fogalma Schumpeter munkássága nyomán került a közgazdaságtanba, õ termelési tényezõk új kombinációjában jelölte meg az innováció lényegét. Értelmezése, bár termelõ vállalatokra vonatkozik, kiterjeszthetõ más típusúakra is, így az innovációval foglalkozó valamennyi elméletnek kiindulópontja.
Az innováció központi szerepet tolt be a vállalati gazdálkodásban. A folyamatosan változó igények csak az innovációs tevékenységgel elégíthetõk ki, biztosítva ezzel a vállalat hosszú távú eredményes mûködését. A vállalatok közötti verseny az innováció területén is erõteljesen jelen van, ahol a tét a fogyasztók megnyerése a versenytársaknál hatékonyabb megoldások felhasználásával. A fogyasztók számára ez az új termék tulajdonságaiban, a kedvezõbb árban, a gyorsabb, egyszerûbb hozzájutásban, a magasabb minõségû szolgáltatásokban stb. jelenik meg. A vállalat szemszögébõl az innováció megjelenhet új termékbe,, új technológiában vagy új szervezeti megoldásokban.
Az innováció legfõbb jellemzõje az újdonság. Az innovációs folyamat jellegét tekintve mind a folyamatos, mind az ugrásszerû fejlõdési elemeket magában hordozza. Vannak nagy változásokat elõidézõ, ugrásszerû fejlõdést eredményezõ új termékek, technológiák és vannak esetek, amikor a változás az innováció tárgyának csak néhány funkciójára korlátozódik. A szakirodalom nem egységes abban a tekintetben, hogy mi tekinthetõ innovációnak: csak az átfogó stratégiai újdonság vagy a fokozatos fejlesztések révén elért javulás is. A sikeres vállalatok egyik fontos jellemzõje az innovációs képesség, ami a folyamatos és ugrásszerû fejlesztési akciókat integráltan képes kezelni.
A termék innovációs folyamat az a tevékenységsorozat, ami a termékötlet megszületésétõl a termék piacra lépéséig terjed. Ez a marketingorientált logika azt fejezi ki, hogy az innováció a piacról indul és oda tér vissza. Az innováció és a marketing a vállalati funkciók közül a két legszorosabban kapcsolódó elem, ami a fogyasztó kiszolgálást összekapcsolja a vállalati célokkal. Az innovációs folyamatot más névvel innovációs láncnak nevezik. Ez sorrendben a marketing, a kutatásfejlesztés, a beruházás, a termelés és az értékesítés tevékenységeit kapcsolja össze. A technológiai innováció a legtöbb esetben együtt ját valamilyen termék innovációval, de természetesen önállóan is megjelenhet. A technológiai innováció akkor sikeres egy vállalat számára, ha azt minél szélesebb piaci körben képes elfogadtatni, így az azonos technológiára épülõ tevékenységek, termékek által megszerezhetõ profitra hosszabb távon szert tud tenni. A szervezeti innováció területén számos olyan változás említhetõ, ami az utóbbi évtizedekben megváltoztatta a vállalati gazdálkodást. Ilyen például a just in time rendszerek alkalmazása, a teljes körû minõségmenedzsment (TQM) vagy az üzleti folyamatok újjáalakítása, a BPR.
Az innovációs folyamat indító impulzusa nem egyszerûen az a tény, hogy a vállalat jobban akar mûködni, hanem hogy a mûködés révén a meglévõ vagy látens fogyasztói igény hatékonyabban kielégíthetõ. A látens fogyasztói igény felismerése sok esetben nem is a piaci információk oldaláról indul, hanem belsõ technológiai oldalról. Az innováció indíttatását tekintve általában háromféle innovációról beszélhetünk. Az elsõ két esetben & piaci, illetve a technológiai indíttatású innovációnál van felismert fogyasztói igény, melynek kielégítése lehetséges. Ekkor a vállalat tudatos, tervszerû munkával állítja elõ az új terméket, vezet be új technológiát vagy új szervezeti megoldást. A harmadik típus az alapkutatás okhoz és a véletlenhez kapcsolódik: ekkor nincs felismert igény így megoldása sem ismert. A kiemelkedõ innovációs képességgel rendelkezõ vállalatok ebben az esetben is elõ tudják segíteni az innováció létrejöttél azzal, hogy megfelelõ környezetet és feltételeket teremtenek az újdonság elfogadtatásának.
A gyakorlatban fontos, hogy az innovációs stratégia számára milyen környezetet alakít ki a vállalat. Az érintettekkel való kapcsolat döntõ fontosságú az innováció sikerében. Legyen szó fogyasztókról, versenytársakról, az államról vagy a természeti környezetrõl, az egyre bonyolultabbá váló gazdasági rendszerben többnyire nem lehet várni az innováció elõrehaladását, hanem az egyre gyakoribb együttmûködésekkel, a közös tevékenységgel -mint például stratégiai szövetségek kötése - szükségszerû gyorsan reagálni, sõt elébe menni a piaci változásoknak.
