LeanDesign.hu - Értéket adunk!
Navigáció:

FOGYASZTÓI ÉRTÉK

A fogyasztói érték (más fordításokban vevõi érték, esetenként - pontatlanul  vevõérték- a korszerû marketing meg­közelítések egyik kulcsfogalma. (A ha­zai szaknyelvben a. fogyasztó, a vevõ, a vásárló és az ügyfél fogalmak szino­nimaként, máskor eltérõ jelentéstarta­lommal szerepelnek az angol customer megfelelõjeként. A fogyasztó a termék felhasználója, szervezeti vásárlók ese­tében vevõkrõl;, szolgáltatásokban inkább ügyfelekrõl beszélünk. A hazai szaknyelv azonban nem egységes e te­kintetben.)

Kotler meghatározása szerint a fo­gyasztói érték (customer value) a teljes fogyasztói érték és a teljes fogyasztói ér­ték költségének különbsége. Elõbbi azoknak az elõnyöknek az összessége, melyet a fogyasztó egy adott terméktõl vagy szolgáltatástól elvár. Elemei a ter­mék értéke mellett a kapcsolódó szol­gáltatások, a személyzet és a vállalati imázs által képviselt érték. A teljes fo­gyasztói költség a termék vagy szolgálta­tása értékelése, beszerzése és használa­ta során felmerülõ költségeket jelenti, s a pénzügyi költségeken túl a vevõ ide­jét, energiáját, pszichikai költségeit is tartalmazza.

Más megfogalmazásban a fogyasz­tói érték „a vevõ szubjektív véleménye arról, hogy egy termék vagy szolgálta­tás milyen mértékben felel meg a várakozásainak" (Chikán-Demeter, szerk., 1999). Ez a vélemény egyben azt is meghatározza, hogy a fogyasztó mennyit hajlandó fizetni a termékért, így közvetve a vállalat árbevételére és a nyereségére is hat. A fogyasztó érték­ítéletét a termék (szolgáltatás) jellemzõi mellett az is befolyásolja, hogy mi­lyen ráfordítással szerezheti meg azt, vagyis az adott jószág összességében mekkora (érték) többi etet képvisel szá­mára. A vevõ által értékelt jellemzõk megismeréséhez fontos a fogyasztói magatartás megértése és a fogyasztói elégedettség mérése. A különbözõ fo­gyasztói elégedettségi modellek arra is felhívják a figyelmet, hogy gyakran a vevõi elvárások nem megfelelõ észlelé­se okozza a problémát. Hiába állít elõ a vállalat kiváló minõséget az általa ki­alakított termékspecifikáció szerint, ha a vevõk számára kritikus szemponto­kat nem vették figyelembe, s az ügyfél valójában más jellemzõket értékelne.

Egy másik, általánosan elfogadott közelítés az érték három, illetve négy dimenzióját különbözteti meg: a hasz­nálati érték, a hely- és az idõérték mel­lett több szerzõ a tulajdon értéket is kü­lön kiemeli. A használati érték a termék azon tulajdonságaiból adódik, melyek igény kielégítésre alkalmassá teszik. A hely-, illetve az idõérték azt jelenti, hogy a termék a fogyasztó számára ott, illetve akkor rendelkezésre áll, amikor az igény jelentkezik. A tulajdonérték a fogyasztó számára a rendelkezési jogot, illetve annak megszerezhetõségét ta­karja. Ezek a dimenziók közelebb visz­nek az érték létrehozását biztosító vál­lalati folyamatokhoz (* értékteremtés)

A fogyasztói érték létrehozásában fontos szerepük van a közremûködõ személyeknek. Az érték-nyereség lánc koncepcióban Heskett és munkatársai megfogalmazzák, hogy a mai alkalma­zotti elégedettség, hûség és elkötelezett­ség befolyásolja a jövõbeli fogyasztói elégedettséget, hûséget és elkötelezettséget, s ezáltal a nyereséget és a növe­kedést, összességében a tulajdonosi értéket.

Grönroos kiemeli, hogy a fogyasztói érték alapját a hosszú távú üzleti kap­csolatok jelentik. Ha a vállalat a vevõk számára megfelelõ minõséget és értéket képes nyújtani, ez alapot teremthet a folyamatos pénzáramláshoz, a tulajdo­nosi értéknöveléséhez is. Mindez akkor lehetséges, ha a menedzsment hosszú távon gondolkodik, s nem a rövid távú értékteremtést helyezi elõtérbe.

A fogyasztói (vevõi) érték, vagyis a fogyasztók számára a vállalat által nyújtott érték mellett érdemes említést tennünk a vevõértékrõl is (value of customer), arról az értékrõl, melyet az üz­leti kapcsolatok, egy-egy hûséges ügy­féllel, vevõvel való tartós kapcsolat je­lent a vállalat számára. (Fordítások­ban elõfordul, hogy a vevõk számára nyújtott érték szerepel vevõ értékként, a két fogalom azonban nem azonos.) A vállalat számára értéket jelentenek a visszatérõ vásárlók, illetve a meglévõ szerzõdések, stabil üzleti kapcsolatok, mivel kisebb tranzakciós költséggel járnak, kiszámíthatóbb, stabil keresle­tet jelenthetnek, segíthetik a fejlesztést, korszerûsítést stb. Ugyanez a lo­gika kiterjeszthetõ a beszállítói kap­csolatokra is. Az értékteremtés folya­mata tehát mindenképpen kölcsönösségen alapul (kapcsolati marketing). A vevõérték - szemben a számos szubjektív elemet tartalmazó fogyasz­tói értékkel - számszerûsíthetõ is. A számítás alapját az ügyfél által ter­melt nettó nyereség (és nem az árbe­vétel!) jelenti. Az ügyfél teljes életcik­lusa (az üzleti kapcsolat fennállásának ideje) alatt generált várható bevétel és a kiszolgálásának költségei (beleértve a kapcsolattartást is) különbségeként kiszámítható az a fedezet, amellyel a vevõ a vállalat fix költségeinek fedezé­séhez hozzájárul (fedezetssámítás). A kiszolgálás költségeinek elemzését segítheti a tevékenység alapú költség­számítás, a kapcsolat menedzselését (szükség esetén a feltételek módosítá­sát) az erre épülõ tevékenység alapú menedzsment. Az ügyfélkapcsolatok menedzsmentje az információtechnoló­gia eszközeit felhasználva segíti a ve­võkkel való kapcsolattartás, a kölcsö­nös információáramlás és feldolgozás folyamatát, s ezáltal szintén hozzájá­rulhat a vevõérték meghatározásához (s a fogyasztói érték növeléséhez is).