A minõségi díjakkal és a kiválóságdíjakkal a minõségügy területén és az üzleti siker tekintetében kiemelkedõ eredményeket produkáló vállalatok teljesítményét ismerik el. A díjat elnyert szervezetek példaértékûen vevõorientáltak, következetesen növelik eredményességüket cs elkötelezettek a folyamatos fejlesztés (kaizen) mellett.
A világon elsõként 1957-ben Japánban hoztak létre minõségi díjat Deming-díj néven. Az amerikai Malcohn Baldnge Díj (1987) és az Európai Minõségi Díj (1992) megalapítása óta ma már a világ számos országában hirdetnek meg nemzeti minõségi díjat a teljes körû minõségmenedzsment (TQM) bevezetésében kiváló eredményeket elért vállalatok elismerésére. Európában a legtöbb nemzeti minõségi díj alapja az EFQM által kidolgozott modell.
Az EFQM (European Foundation far Quality Management - az elterjedt, de nem egészen pontos magyar fordítás szerint Európai Minõségfejlesztési Alapítvány) 1988-ban jött létre, 14 nagyvállalat alapította meg az Európai Bizottság védnöksége mellett. Az EFQM nonprofit szervezet, amely az európai szervezetek versenyképességének. növelését tûzte ki céljául, függetlenül azok méretétõl, iparági hovatartozásától, funkciójától és szervezeti felépítésétõl Ma az EFQM-nek Európa 36 országából több mint 850 bejegyzett cég és szervezet a tagja. Tagszervezetei között megtalálhatók a nagy nemzetközi vállalatok, a kis-, közép- és magánvállalkozások, a különbözõ civil szervezõdések és a kormányzati szervezetek is.
Az EFQM 199 l-ben dolgozta ki és azóta is folyamatosan továbbfejleszti az Európai Kiválóság Modellt (European Excellence Model). Ennek alapján elsõ alkalommal 1992-ben hirdették meg az Európai Minõség Díjat (European Quality Award). Kezdetben ez a modell elsõsorban az ipari és szolgáltató vállalatokra vonatkozott. Az 1996-os módosítás után a modell a közszolgálati intézmények számára is értelmezhetõvé vált. 1997 óta az egyszerûsített modellt a kisvállalkozások is sikeresen alkalmazhatják. Mára az európai üzleti életben használt legsikeresebb minõségmodellé nõtte ki magát. Rendszeres és módszeres megközelítést kínál a folyamatos javításhoz, amely az üzleti teljesítmény mérhetõ javulását eredményezi.
Számos európai nemzeti és regionális minõségügyi szervezet az EFQM-hez hasonló alapokon mûködik. Az EFQM tagjai és alkalmazottai szervezeti kiválóságra törekszenek, vevõiket helyezik tevékenységük középpontjába, értékelik a dolgozóikat és a csapatmunkát, kifejezik a társadalom iránti tiszteletüket és összefogottan tevékenykednek.
A magyar Nemzeti Minõségi Díjat 1996-ban alapította a miniszterelnök. Kritériumrendszerét a Magyar Ipari és Kereskedelmi Minõségfejlesztési Központ dolgozta ki és fejleszti tovább. Ez a központ végzi a díjhoz kapcsolódó szakmai munkák megszervezését és lebonyolítását. A díj kidolgozásakor az Európai Minõség Díj modelljét vették alapul. A díjra pályázni kell. A pályázóknak meghatározott szempontok szerint elõször önértékelést kell végezniük. A pályázatok helyszíni felülvizsgálatát és végsõ értékelését az EFQM által képzett szakértõk végzik, majd a bizottság javaslatát a gazdasági miniszter terjeszti döntésre a miniszterelnök elé. Fontos kiemelni, hogy nem a termék vagy a szolgáltatás minõségét, hanem az egész szervezet tevékenységének és mûködésének kiválóságát díjazzák. Összesen négy díj ítélhetõ oda a termelõ és szolgáltató vállalatoknak, vállalkozásoknak a következõ kategóriákban: kisméretû termelõ vállalat, közepes termelõ vállalat, nagyméretû termelõ vállalat és szolgáltató szervezet.
A magyar Nemzeti Minõségi Díj modellben szereplõ 9 kritérium két nagy csoportba tartozik: az adottságok és az eredmények azonos súllyal szerepelnek a modellben, mindkét kritériumcsoportban 500 pont az elérhetõ maximális pontszám.
Az adottságcsoport alkritériumai:
• vezetés (100 pont),
• politika és stratégia (80 pont),
• a dolgozók irányítása (90 pont),
• partnerkapcsolatok és erõforrá
sok (90 pont),
• folyamatok (140 pont).
Az eredmények csoport alkritériumai:
• vevõi elégedettség (200 pont),
• dolgozói elégedettség (90 pont),
• társadalmi hatás (60 pont),
• üzleti, kulcsfontosságú eredmények (150 pont).
Az adottságok értékelésekor arra keresnek választ az értékelõk, hogy a szervezet hogyan éri, illetve érte el eredményeit. Az eredmények értékelésekor azt vizsgálják, hogy mit, milyen eredményeket ért el a szervezet. Látható, hogy a kritériumok közül a legmagasabb értékû a fogyasztói elégedettség. A pályázók a független értékelõk visszajelzései alapján objektív képet kapnak a szervezet stratégiájának fõbb jellemzõirõl és a továbbfejlesztés lehetõségeirõl. A rendszeres önértékelés motivál a folyamatos fejlesztésre, elõsegíti a TQM alapelvek ismertségét és a módszerek alkalmazását. Mivel a Nemzeti Minõségi Dij kritériumrendszere az Európai Minõség Díj kritériumrendszerén alapul, a visszajelzés segítségévei nemcsak a magyar, hanem az európai minõségszinttel is Összemérhetik magukat a pályázók. Magyarországon több mint száz szervezet alkalmazza a modellt.
