A Takt idõt kifejezését elõször az 1930-as években használták Német repülõgép gyárakban. Takt idõnként mozgatták tovább a következõ mûvelethez a repülõket. Ennek feltétele volt, hogy a folyamat lépései egymás után voltak, így a mozgatás rövid idõt vett igénybe. Napjainkban a termékek folyamatosan mozognak a takt idõnek megfelelõ lassú vagy gyors sebességgel szállítószalag rendszerek segítségével.
   A Toyota 1950-es években vette át a Ford Termelési Rendszerbõl, majd 1960-ban integrálta a saját termelésébe. A Toyota a takt idõt minden hónapban felülvizsgálja, majd ennek megfelelõen változtatja gyártósorait. A Takt idõ egy olyan viszonyszám ami megmutatja, hogy hány másodpercenként van szüksége a vevõnek egy-egy késztermékre.

   Tak tidõ számítása: Rendelkezésre álló termelési idõ osztva a vevõi igénnyel. Például: ha gyárunkban 480 perc a rendelkezésre álló idõ egy mûszakban (8 óra x 60 perc) illetve vevõ 240 db terméket kér mûszakonként, akkor a vevõi ütemidõ (takt idõ) 2 perc. Azaz 2 percenként kell legyártanunk egy terméket ahhoz, hogy a vevõ igényt tudjuk teljesíteni. Ha több ideig tart akkor kevesebbet fogunk termelni > vevõ elégedetlen lesz, mert nem kapja meg a kívánt mennyiséget, viszont ha gyorsabban készítjük el a terméket, akkor többletünk lesz, amit tárolni kell.

   A Takt idõ (Vevõi ütemidõ) bevezetésével még nagyobb fókuszban van a vevõi igény szerinti termelés. Csak annyit termeljünk amennyire szüksége van a külsõ vagy belsõ vevõnknek.

Néhány érdekes Takt idõ:

Suzuki - 60 mp
Audi motor - 28 mp
Dacia - 2 perc
Audi TT - 5 perc
MCDonald's - 80 mp

(A fenti idõk tájékoztató jellegüek, folyamatos fejlesztések, vevõi igény változása miatt folyamatosan változhat, viszont nagyságrendileg valósak)